A Nagyon Kék Könyv egy gyerekeknek szóló, környezettudatos gondolkodást fejlesztő sorozat második kötete. Míg az első rész, a Nagyon Zöld Könyv általában beszélt a környezetvédelemről, addig a Nagyon Kék Könyv a víz témáját járja körbe: állapotát, múltját, jelenét és jövőjét. A szerző vallja, hogy egyetlen ember sem vonhatja ki magát az egyéni felelősség alól, ha a vizek állapotáról és jövőjéről van szó. Talán e könyv néhány fiatal olvasót elindít majd olyan foglalkozások felé, amelyekről eddig talán sokan nem is hallottak. Ha e könyv hatására páran kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer majd ők legyenek a jövő vízügyi szakemberei, tengerbiológusai, fürdőorvosai, hidromérnökei, a szerző már elérte célját, hisz a jövőben egy- re több gondolkodó, kreatív elmére lesz szükség ezeken a szakterületeken is. Ezt a könyvet elolvasva talán még Greta Thunberg és az óceántisztító Boyan Slat is csettintene.

92 oldal

2990 Ft

Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.

184 oldal

3490 Ft

Utazik a szamár a vonaton... - kezdődhetne egy ígéretes abszurd vicc, de 2019. augusztus 20-án tényleg egy csacsi ácsorgott egy MÁV-kocsiban. A róla készült kép pillanatok alatt bejárta az internetet, több millió emberhez eljutott. De ki a szamár gazdája? ,,Rolandnak hívnak, 2013. augusztus 23-án születtem a franciaországi Ostabatban - legalábbis nagyjából azóta érzem, hogy élek. Azt fogom elmesélni, miért s miként érkeztem Fisterrába először, aztán másodszor, majd miért s miként indultam el onnan, a világ végéről újabb útra, hogy aztán mindig visszatérjek. Lesznek tanulságok is. Az El Camino csak eszköz ezekhez, hiszen a valódi utazás belül, az emberi lélekben történik. A szamár meg egy jó ürügy, hogy mindezt leírjam..."

298 oldal

3990 Ft

Csóka Judit klinikai szakpszichológus-meseterapeuta negyedik meseválogatásában talán a lehető legnehezebb témát boncolgatja: miként válunk valami foglyává, hogyan képes megmérgezni életünket egy erőszakos szülő, egy agresszív társ, egy gonosz idegen, a mindenkori hatalom, a szociális helyzetünk, a társadalmi előítéletek... de legfőképp a saját pszichológiai korlátaink. Szerencsére a Föld népeinek kollektív tudása nemcsak kifejti ezeket a csapdahelyzeteket, hanem megoldást is kínál, így a fő hangsúly a szabadulásra esik. Szó szerint lélekemelő olvasmány!

272 oldal

3490 Ft

Ceterum censeo. Az én generációmban, hát még a régebbieknél, gyakran használt fordulat volt ez a latin mondatkezdet. Magyarul: egyébként javaslom (vagy az a véleményem). A mondást az antik Róma szenátora, az idősebb Cato (i.e. 243 - i.e. 149) honosította meg, aki minden beszéde végén következetesen hozzáfűzte: Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam. Vagyis: Egyébként javaslom, Karthágót el kell pusztítani. Természetesen részemről csupán a ,,ceterum censeo" érvényes. Azaz írói életemben kitartóan mondom és mondom a magamét. Hátha igazam van. Catóval ellentétben nem lerombolni akarnám Karthágót. Sem az egykori valóságost, amelyben jártam, és megdöbbentettek maradék régi kövei, egyet haza is loptam belőlük. Sem azt a mindenkori szimbolikust, amelyben élünk. A diktatúrák városait sem lerombolni kell, hanem eltávolítani a diktátort. Ez a könyv töredék az életemből. Egy alaposan megkurtított életrajz. Egyébként javaslom (ceterum censeo): ne legyen az utolsó! Görgey Gábor

184 oldal

3490 Ft

Képzeljünk el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak. Az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. Az emberek úgy érzik, az ő nyelvükön, az ő életükről szólnak a versei. Hamarosan országszerte ismerik és éneklik a dalait, Lhászában, a fővárosban pedig együtt mulatnak a költővel. A szerelmi élményeiről olykor nyersen, profán őszinteséggel valló ifjúról nem is sejtik, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa, a könyörületesség bodhiszattvájának háromszáz évvel ezelőtti földi megtestesülése. Az ő verseit olvashatjuk ebben a kötetben, amely az ázsiai irodalom olyan alapművének számít, mint Európában Shakespeare vagy Goethe alkotásai.

112 oldal

2990 Ft

Tudta, hogy az egyiptomiaknak köszönhető az első mesterségesen előállított szín? És azt, hogy a legnemesebb bíbor egy ragadozó tengeri csigából származik? A történelem során a művészfestékek halálos fémekből, mérgező ásványokból, vizeletből és tehénlepényből, de még rovarzúzalékból is készültek. A Chromatopia az őrölt bogaraktól az égetett állati csontokon át az alkímiáig és a vakszerencséig a történelem több mint 50 legkülönösebb festékanyagának eredettörténetét tárja az olvasó elé. A színek történetét az ókori világtól napjaink technikai forradalmáig áttekintő könyvünk ugyanúgy szól a művészekhez, mint a történelem és a tudományok szerelmeseihez, vagy a designőrültekhez. ,,David egész életében nyakig merült a festékek tudományába - imádja a színeket, azok szépségével, mélységével és jelentőségével együtt. Aki valaha is eltűnődött a múmiabarna vagy a türoszi bíbor eredetén, illetve azon, hogy miért kell trágya a legtisztább fehér előállításához, annak nem kell tovább keresgélnie." Narayan Khandekar, a Harvard Art Museums, Straus Center for Conservation and Technical Studies igazgatója

240 oldal

6990 Ft

A nők ősidők óta a művészek kedvelt témái, de művészként nem becsülik meg őket kellőképpen. Bár manapság már nem kell névtelenül vagy férfi álnéven alkotniuk, de még 1989-ben is utcára kellett vonulnia a Guerrilla Girls csoportnak New Yorkban, hogy föltegye a kérdést: ,,Nők csak meztelenül kerülhetnek be a Met. Museumba"? Flavia Frigeri több mint ötven kiemelkedő nőművész életét és művészetét mutatja be, akik a 16. századtól napjainkig a legváltozatosabb művészeti ágakban tevékenykedtek. A válogatásban olyan művészek szerepelnek, mint Artemisia Gentileschi, George O'Keeffe és Louise Bourgeois. A művészportrékat kronológia követi, amely lenyűgöző képet tár az olvasó elé a nők eredményeiről. A kislexikon a szakkifejezések magyarázatával, az irodalomjegyzék pedig további olvasnivaló szolgál. A kötetet névmutató zárja. 85 színes képpel Dr. Flavia Frigeri művészettörténész és kurátor, jelenleg a londoni University College művészettörténet tanszékén tanít. Előtte a Tate Modern kurátoraként tevékenykedett: kiállításokat rendezett, továbbá a szerzeményezés és az állandó kiállítások tartoztak hozzá.

176 oldal

3990 Ft

Krakkó arculatára évszázadok nyomják rá a bélyegüket. A merev, múzeumi légkörnek ugyanakkor nyoma nincs: a Visztula-parti nagyváros duzzad az energiától, és valósággal délszaki elevenség lüktet benne. Ez a hely - amelyet a szerencsés körülmények évszázadokon át megóvták hódítók és idegen hatalmak pusztításától, és a 14-15. században Európa egyik legjelentősebb szellemi központjává vált - napjainkban Lengyelország legsűrűbben látogatott városának számít. Krakkó különleges hangulata, a kultúra és a feszes életritmus, a történelem és a modern világ, a jövő és a legendák elegye évről évre egyre több turistát idevonz, akik Kopernikusz nyomában szeretnének sétálni, részesei kívánnak lenni a fesztiváloknak, időutazásra akarnak indulni a halhatatlan építészeti alkotások között, vagy egyszerűen az életet élvezni a hangulatos vendéglőkben, kávéházakban és klubokban. Ebbe a vonzó városba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat - naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált - új kötete.

128 oldal

3490 Ft

Ha egyszer odajut, mindenki szeretne méltósággal, emberhez méltó módon meghalni. A hospice ebben akar segíteni, és mint ilyen ez az egyik legemberibb intézmény. Ez a könyv arról szól, mi minden kell ahhoz, hogy a hospice be tudja tölteni ezt a feladatát, és mi minden kell ahhoz, hogy a halál közelébe jutott ember el tudja viselni az elviselhetetlent. Ebben a kötetben két halandó, egy laikus kérdező és egy szakpszichológus oldott és kötetlen stílusban olyan kérdésekről beszélget, amelyek ott vannak mindannyiunk fejében, csak nem merjük vagy nincs alkalmunk feltenni őket. Íme néhány mutatóba: Szembesítenünk kell-e a haldoklót a tényszerű helyzetével? Hogyan hasznosulhatnának jobban a kötődésből meríthető energiáink? Be kell-e, be szabad-e vonnunk a gyerekeket ebbe a történetbe? Hogyan dolgozzuk fel a veszteséget? A 17 éve az óbudai hospice-ban dolgozó Biró Eszter válaszai nem kinyilatkoztatások, hanem elméleti ismeretekből és gyakorlati tapasztalatokból leszűrt következtetések. Vállaltan személyes meggyőződések, melyeket nem kötelező elfogadni, viszont érdemes végiggondolni mindenkinek, aki szeretné megtalálni a maga számára elfogadható válaszokat. És az, aki ezt megteszi, nemcsak arra a kérdésre tud majd nagyobb eséllyel válaszolni, hogyan lehet méltósággal meg-halni, de arra is, hogyan lehet halandóságunk tudatában (még) jobban szeretni az életet. A Magyar Hospice Alapítványt 1991-ben alapították meg, hogy rákbetegeknek és családjaiknak nyújtson szakszerű, emberséges, tüneteket enyhítő és méltóságot őrző ellátást az élet utolsó szakaszában; elsősorban a betegek saját otthonában, családtagjaik körében, szükség esetén pedig a 2005-ben nyílt fekvőbeteg rész-legen. 2010 óta speciális képzettségű team gondoskodik gyógyíthatatlan beteg gyermekek otthoni ellátásáról, szüleik támogatásáról is. Az Alapítvány laikusok, egészségügyi szakemberek, pedagógusok számára szervezett gyakorlat- orientált képzései mögött szilárd az elméleti meggyőződés, hogy az emberi méltóság az élet utolsó pillanatáig megőrizhető.

280 oldal

3490 Ft