Megjelenés: 2014-11-27
ISBN: 9789631362558
- oldal
Ára: 5990 Ft
|
Az ikonfestészet lexikona
Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete hiánypótló szakmunka,
amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatos
orosz és görög alapfogalmak magyarázatát. A szerző művében arra törekszik,
hogy lexikonja ne legyen száraz és unalmas olvasmány, ugyanakkor
a szakszerűség kívánalmainak is megfeleljen. Magát az ikont így
definiálja: ,,Tágabb értelemben bizánci jellegű szentkép, szűkebb értelemben
a keleti kereszténység táblaképe", vagyis olyan kép, amelyet elsősorban
fatáblára festettek. Teológiai szerepére is kitér, így például
hangsúlyozza, hogy az ikon az emberi test feltámadás utáni, megdicsőült
állapotát elővételezi, és a szentek arcát és alakját lelkies finomsággal
mutatja be. A lexikon szócikkei között egy-egy hosszabb tanulmányt is
találunk, amely például azt tárgyalja, hogyan inspirálta az ikon a 19. és
20. századi prózaírókat, köztük Makszim Gorkijt, aki ,,Inasévek" című
művében egy ikonfestő műhelyt is bemutat. A szerző szomorú érdekességként
arról is ír, hogy a kommunizmus éveiben kiadott ,,Kis szovjet
enciklopédia" miként definiálta az ikont: ,,A keresztény istenek (sic!) és
szentek ábrázolásának egyházi megnevezése", amely ,,zavarja a dolgozók
elmaradott rétegeit a szocia lizmus építésében". Ez alapján érthető,
miért várt a sztálini terror időszakában az ikonokkal foglalkozó tudósokra,
köztük papokra szomorú sors, szibériai rabság és kivégzés. Közülük
többről hosszabb tanulmányt találhatunk a kötetben, de jó néhány
jelentős ikonfestő (Andrej Rubljov, Feofan Grek, Gyionyiszij stb.)
munkásságáról is; részletes elemzés olvasható például Andrej Rubljov
Ószövetségi Szentháromság-ikonjáról, amelynek láttán a mártírhalált
halt Pavel Florenszkij atya, teológus így kiáltott fel: ,,Rubljov Szentháromsága
létezik, tehát létezik Isten!" A kötetet mintegy 180 színes fotó
teszi szemléletessé.
|
|
|
|
Biztosan te is gyakran érzed úgy, hogy valamit jó lenne feljegyezni valahová: utazás közben listát készíteni a napi teendőkről, leírni a terveid, vagy csak megörökíteni egy érzést, egy...
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|