Határok nélkül
Hogyan születik egy globális ikonikus esemény? A berlini fal leomlásáról szóló hírekre és az esemény későbbi emlékezetére összpontosítva Sonnevend Júlia azt vizsgálja, hogyan építheti fel a történet elbeszélője úgy az eseményt, hogy azt az emberek sokáig felidézzék. A keletnémet határ megnyitása, amit ma egyszerűsítve ,,a berlini fal ledöntésének" nevezünk, valójában összetett és zavaros eseménysor volt, bürokratikus ballépések félrevezető sajtóinterpretációjának következménye. Globális üzenete mégsem a szerencséről, a véletlenről, a történelem esetlegességéről szól. Mint globális ikonikus esemény, ,,a berlini fal ledöntése" azt a múló hatalmat jelképezi, amire a védtelen hétköznapi emberek tömege szert tehet. Az esemény egyszerűsített, ,,márkás" megnevezése, tömör narratívába és jellegzetes képsorba sűrítése kortárs társadalmi mítoszt nyújt Kínától Törökországon és Magyarországon át az Egyesült Államokig. Ez a mítosz ad keretet az elválasztó falakkal és kerítésekkel, határokkal és menekültekkel kapcsolatos vitáinkhoz és az emberi szabadság lehetőségeinek megvitatásához mind a mai napig.
Sonnevend Júlia kommunikáció-kutató, esztéta, a New York-i New School for Social Research Szociológia tanszékének oktatója.
Sonnevend Júlia könyve nem egyszerűen a média modern világban betöltött szerepét és az információáralmás mikéntjét mutatja be könnyen és jól érthető nyelven írt tanulmánykötetében, hanem megvizsgálja mindazon körülményeket, amelyek egy történelmi jelentőségű eseményt globális ikonikus eseménnyé tesznek. Milyen tényezők befolyásolják, hogy mely események válhassanak a közbeszéd tárgyává, sőt nemzeti vagy globális traumává? A kötet a kérdésre a berlini fal történetén keresztül válaszol.
