December 4-én svéd író lesz Alföldi Róbert egyik vendége: Gellert Tamas szülei ugyan magyarok, ő maga azonban már Svédországban született, ott nőtt fel. Lasermannen című kötete a 2002-es megjelenése után hatalmas könyvsiker volt Svédországban, ahogy a dokumentumregényből készült háromrészes film szintén. A kötet A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája címmel jelent meg magyarul, a Corvina Kiadó gondozásában.

A rendkívül izgalmas könyv egy konkrét, bevándorlók elleni, 1991-es merényletsorozat kapcsán tárja fel a Svédországban akkoriban hirtelen felszínre tört rasszizmus társadalmi hátterét. 1991 augusztusa és 1992 júniusa között óriási médiavisszhang kísért egy sorozatgyilkosságot, amelynek minden esetben sötét hajú bevándorlók voltak az áldozatai. A merénylő eleinte lézeres fegyvert használt, ezért emlegették lézeres gyilkosként – ezt a történetet írja meg alapos oknyomozás, sok ezer oldalas nyomozati anyag tanulmányozása és rengeteg interjú után Gellert Tamas, aki közben bemutatja a társadalmi hátteret is, s érzékeltet megdöbbentő összefüggéseket.

A dokumentumregény cselekménye végig több szálon fut: időrendben olvasunk a merényletek részleteiről, a legapróbb részletekig megismerjük a merénylő családját, gyerekkorát, gondolkodását, ezzel párhuzamosan olvashatunk a nyomozók munkájáról. Miközben vissza-visszatérünk a merénylő tetteihez és életrajzához, valamint az ezzel párhuzamosan futó nyomozáshoz, tények sora tárul fel a társadalmi háttérről. Gellert Tamas nem egyszerűen alapos tényfeltáró szerző, hanem remekül tud írni és szerkeszteni is: mesterien építette fel ezt a valós, hátborzongató összefüggéseket feltáró történetet.

Gellert Tamas 1963 februárjában született Svédországban. 1982-83-ban az Egyesült Államokban, New Jersey-ben tanult politikatudományt és közgazdaságtant, majd 1987-ig a svédországi Lund egyetemén e két nagy ág mellett kelet-európai tanulmányokat folytatott.

1989 óta szabadúszó újságíró, vezető svéd lapoknak ír, köztük van a Dagens Nyheter című napilap és az Ordfront Magasin. Tévés újságíróként is ismert. A Svéd Televízió 2005-ben mutatta be A lézeres gyilkos dokumentumfilmes változatát.

Első könyve 1995-ben jelent meg (Sverige, Sverige fosterland). Harmadik kötete, A lézeres gyilkos (Lasermannen – en berättelse om Sverige) 2002-ben látott napvilágot, s óriási visszhangot keltett. Eddig norvég, dán, német, holland, magyar és görök fordításban olvasható.

Több díjat kapott tévés újságíróként és íróként, A lézeres gyilkosért 2003-ban átvehette a legkeresettebb szépirodalmi műért járó elismerét, 2006-ban a stockholmi Irodalmi Becsület Díjat.

Ha már letehetetlen dokumentumregény, amelyből rendkívül sikeres film is készült Svédországban, a másik vendég ezúttal a nagyszerű, az idén 60 esztendős filmrendező, Almási Tamás lesz, aki évtizedeken át izgalmas társadalmi témákat feldolgozó dokumentumfilmek sorával váltott ki nagy visszhangot, nemrég azonban ismét játékfilmet forgatott: a Márió, a varázsló november 6-a óta látható a hazai mozikban.

Almási Tamás 1979-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola film- és tévérendezői szakán, Fábri Zoltán, Gábor Pál, Illés György tanítványaként. Játék- és dokumentumfilmjei sűrítetten drámaiak. Erős érzelmi hatásokkal dolgozik. Közel 30 egészestés dokumentumfilmet rendezett. Filmjeit több mint 40 országban láthatták. Osztályt vezet és filmrendezést tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen, egyetemi docens.

Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1995); Magyar Művészetért díj (1998); Bezerédj-díj (1998);  Pulitzer-emlékdíj (1999); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2002); a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2005). Számos rangos hazai és külföldi, nemzetközi fesztiválon szerepelt, több mustrán jelentős díjakkal ismerték el filmjeit.

Nemrég, november 6-án mutatták be hazánkban új játékfilmjét, a Márió, a varázsló című produkciót, Puskás, Hungary című dokumentumfilmje pedig bemutatásra vár.

David Yengibarjan 1976-ban született Jerevánban – nem véletlen természetesen, hogy éppen ő, aki 13 éve él hazánkban, reagál zenével mindarra, ami az esten történik.

1995-ben települt Magyarországra. Fellépett színházi produkciókban, játszott különböző filmekben (köztük Lukáts Andor Portugál című művében), ő szerezte a zenét például Szőke András Három, Sas Tamás Szerelemtől sújtva című filmjéhez, valamint több színházi előadáshoz, köztük volt Egressy Zoltán: Kék, kék, kék (Bárka Színház, rendezte: Lukáts Andor) című produkciója.

Budapesten kívül hallhatta a közönség például Párizsban, Londonban, Amszterdamban, Bécsben, az Edinburgh-i Színházi és Zenei Fesztiválon. 1999-ben alakította meg a nevét viselő triót, arra törekedve, hogy ötvözze az argentin tangó, az azt megújító Astor Piazzolla, valamint a különféle népzenék világát. Ezt tükrözi a Trio Yengibarjan: Tango Passion című, 2001-ben megjelent lemeze. 2003-ban látott napvilágot David Yengibarjan és Frank London albuma, a Pandoukht.

Ötletgazda:

Eszéki Erzsébet