Hádésztól a menny megmentéséig - multkor.hu
| Van-e élet a halál után? A túlvilágon vajon örökéletűek leszünk-e? És milyen is az a túlvilági mennyország, avagy a pokol? A Corvina Kiadó nemrég megjelent kötetének vallástörténész szerzője végigveszi a Hádesz és a pokol, a mennyország és a paradicsom ókori és kora keresztény forrásokban található leírásait, majd pedig a túlvilágba vetett hit történetének egyes állomásait a késő ókortól egészen napjainkig. |
Van élet a halál után? Ez a kérdés a kezdetektől fogva végigkíséri az emberiség történetét. A kereszténység válasza a környező antik világgal összhangban: igen, a halál után örök élet vár ránk. De milyen ez az örök élet? Milyennek képzeljük el a mennyet és ellenképét, a poklot?
Bernhard Lang könyve áttekintést ad a túlvilágra és az örök életre vonatkozó antik és korai keresztény várakozásokról, majd továbbköveti a mennyről és a pokolról alkotott elképzeléseket a késői ókoron és a középkoron keresztül egész napjainkig. Szót ejt azokról a gondolkodókról is, akik filozófiai megfontolásból vagy a modern természettudomány hatására elfogadhatatlannak tartják a túlvilághitet, és ismerteti az érveiket is, amelyekkel álláspontjukat indokolják.
Az elmondottak vázát tartalmilag a változó világképet és emberképet (antropológiát) ismertető három fejezet képezi. A túlvilághit mindig az ember lényegéről alkotott bizonyos alapvető nézetekkel függ össze (például a lélek halhatatlanságának gondolatával, hogy csak a számunkra legismertebb feltételezést említsük).
Kezdetben az ember túlvilági soráról megrajzolt antik kép áll a mennyről és a pokolról alkotott korai keresztény elképzelések hátterében. A nagyon hosszú, általunk a "lélek korszakának" nevezett időszakban a közös pogány-keresztény lélekhit képezi a túlvilághit alapját. A könyv harmadik, utolsó részét a filozófusok és tudósok által kialakított ember- és túlvilágkép ismertetése vezeti be.
"Az emberképben beállt minden változás kihat a mennyre és a pokolra vonatkozó elképzelésekre. Csak az antropológiai háttér gondos tanulmányozásával érthető meg egy adott történelmi korszak túlvilághite" - írta Lang, akinek könyvéből a hittörténet egyik legmagasztosabb ám egyben legtitokzatosabb fejezete rajzolódik ki. A könyv fordítása igényesen követi az eredeti szöveget, és a kiadót külön dícséret illeti, hogy egy rövid összeállítást is közzétettek a téma magyar nyelvű irodalmából.
Bernhard Lang: Menny és pokol. Ford: Liska Endre. Corvina Kiadó., Bp., 2007. 139 o. 1600 Ft. Corvina Tudástár |
2008-01-29 09:17:11
|
 |
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|
