A kém, aki a hidegről jött - 168 óra

A kém, aki a hidegről jött

2007.04.25., 2007. évfolyam, 16. szám

szerző: Bölcs István  forrás: 168ra
cimkék: könyv, Ujszászy István
A múlt hét végi budapesti könyvfesztiválon jó néhány szenzációt mutattak be. Egyikük az a furcsa dokumentumkötet, amely minden bizonnyal zavarba hozza olvasóit. Egy régen halott katonatiszt tárja fel szakmájának titkait és a Horthy-kor politikai elitjének sajátos gerincferdüléseit. A kötetet Bölcs István olvasta.
Ujszászy István vezérkari szolgálatot teljesítő őrnagy 1932-1935 között
A kém valahonnan a távoli Oroszországból jött (haza), a krasznogorszki 27-es gyűjtőtáborból, tudják, ott mindjárt a volokalamszki országút mellett, fogat vacogtató fagyokból.

A kém arról ismerszik meg, hogy nem ismeri senki. Ezer az arca, azaz nincs neki saját. Fizimiskáját váltogatja, vagy állandóan terepszínben tartja. Nevét is cserélgeti, itt és most éppen Fekete Ivánnak nevezik. (Tapintatosan nem Fekete Péternek, akivel mindenféle rossz szokott történni, s az Ivánná való átkeresztelés talán valamiféle halovány befogadási gesztust is rejt.)

Fekete Ivánt ugyanis hazaengedték a szovjet hadifogságból 1948-ban. Pedig nála alacsonyabb rangúakat, sima vezérkariakat is őriztek még 1956-ig ilyen-olyan táborokban. Fekete Iván korábban, eredeti nevén igencsak veszélyes és bizalmi feladatokat hajtott végre. Hiszen az emberből nem lesz véletlenül vezérőrnagy, a vezérkar egyik legkényesebb, legérzékenyebb osztályának, sem az Államvédelmi Központnak a vezetője. Így gondolták ezt itthon, az ostromból lassan tápászkodó Budapesten, ahol úgy kellett volna az államvédelemben a profi tapasztalat, mint egy falat kenyér.

Aki Fekete Ivánként írta alá vallomásait, ?továbbképzési szövegeit? (amelyeket az Államvédelmi Hivatalnak vagy a Katonapolitikai Osztálynak készített), korábban Ujszászy Istvánként élt. Óvatos és körültekintő ember volt, gyakran mozgott takarásban. Talán csak akkor esett rá nem túl örvendetesen a rivaldafény, amikor az ?elvált? Karády Katalin ?vőlegényeként? (ó, micsoda hipokrízis!) témája lett a pesti szalonoknak és a szalonképtelen szabad szájaknak. Ez a fénycsóva sem neki szólt elsősorban, hanem a sikeres és titokzatos színésznőnek, a sztárnak.

Ujszászy maga is titokzatos ember volt. A születési anyakönyvi kivonata megvan: bizonyíték, hogy élt. Halotti bizonyítványa nincs. Pedig többféle verzió is létezett pusztulásának körülményeire. Van, aki azt állítja, személyesen ő maga földeltette el a maradványokat, miután szembesült azzal, hogy a becses fogoly a részére külön bérelt (!) zuglói villában egy reggelre elhunyt. Az illető azt mondja: a Katpol megbízásából ő intézkedett, ott volt az elhantolásnál a rákoskeresztúri temetőben, ahol egyébként erről írásos nyom nem található. Másik kortárs azt vallja: naná, hogy nincs nyoma, hiszen nem is Ujszászy volt a koporsóban. Hamis volt a halott, kamu a temetés. Ellenben a hírszerző-elhárító tábornokot simán tarkón lőtték és eltüntették illetékesek, amikor már kiszedtek belőle minden használható információt. Dehogyis! ? mondja új tanú. Visszaadták őt a szovjeteknek, s búcsúzóul még egy selyem nyakkendőt is kapott ?az altábornagy úrtól?, vagyis Péter Gábortól, az ÁVH főnökétől, aki korábban szabósegéd lévén, értékelte az úri divatot. Ám a küldemény Ujszászy tábornokot lesújtotta, a selyem nyakkendőt selyemzsinórnak értelmezte. Szomorúan konstatálta ? mint írta: ?őszinte tisztelettel? (!) ?, hogy a remélt szép együttműködés elmarad.

Hírszerző hálózat

Egyes feltételezések szerint a reexpediált tábornok 1948?50 között, pontosabban meg nem határozható időpontban, a Szovjetunióban halt meg. Mások azt állítják, még 1952-ben is ?súgott? a kommunista államvédelemnek a megvert, megtért ?mély torok?.

Ujszászy és Canaris
Fennmaradt feljegyzései szerint Ujszászy valóságos szakmai továbbképzést tartott a szedett-vedett államvédelmi nyomozóknak. Feltárta a 2. VKF osztálynak nevezett hírszerző és elhárító részleg felépítését, ügymenetét, kádereit, a rejtjelezés módszereit, a hírszerzés trükkjeit, az elhárítás, beszervezés metódusait. Beszámolt személyes kapcsolatairól, amelyek Horthyhoz, Kállayhoz, Keresztes-Fischer Ferenchez és másokhoz fűzték. Ismertette az Államvédelmi Központ feladatait, annak tagozódását, működését. Feltárta az újvidéki vérengzés körülményeit, megpedzette Horthy nőügyeit, leírta azoknak a tiszteknek a névsorát, akik a kormányzó környezetében dolgoztak, politikailag, szakmailag és emberileg igen keményen minősítve őket. Közreadta a németbarát, náci, fasiszta, hungarista érzelmű tisztek listáját is, a kísérő tanulmányok és a jegyzetapparátus szerint nem elfogulatlanul. Akikkel konfliktusai voltak, azok megtalálhatták nevüket e csinos listán. És megtalálták őket a politikai nyomozók még az ?56-os forradalmat követő megtorlás során is.

Ujszászynak sokrétű tapasztalatai voltak. Megfordult ő a pultnak mindkét oldalán. Prágában diplomataként egy helyi hírszerző hálózatot működtetett. Házvezetőnőjét ? akivel az attasénak viszonya volt ? megölte Ujszászynak a sofőrje. A helyi hatóságok által felbujtással vádolt, ám diplomáciai mentességet élvező vezérkari szolgálatot teljesítő magyar királyi alezredest hazamentették. (A gépkocsivezető húsz év szigorítottat kapott.) Utóbb a cseh elhárítás parancsnoka azt bizonygatta, hogy megzsarolták és átfordították Ujszászyt, aki nekik (is) dolgozott. Ugyancsak Prágában környékezte meg az attasét egy újságírónőnek, a TASZSZ munkatársának álcázott szovjet ügynöknő is, aki az intim pillanatok előtt álomport akart az alezredes poharába csempészni. Ő azonban a tükörből mindent látott, és eltávolította a vörös Mata Harit.

Karády Katalin otthonában
Pesten kevés női szívet tört össze dokumentálhatóan. Talán csak egy Melinda/Mária nevű hölgyet említünk, akit ? a Karády-líra kialakulása után ? egy kalapüzlettel kárpótolt. S ezt is csak azért vesszük elő, mert utóbb Karády New Yorkban maga is kalaposüzletet nyitott a Madison Avenue-n. Láttam magam is. (Isten ujja? Fantáziátlanság? Véletlen? Kósza rím egy rémregényben?)

Hálószobatitkok

S ha már meglepő hálószobakalandok: biz váratlan Horthy hódításainak rövid, de reprezentatív listája. Itt látható egymás mellett Sípos Lujza női fodrász és Bajor Gizi színművésznő neve. Kormányzói szerető volt Ujszászy szerint Albrecht főherceg elvált neje, Lelbach Irén. Akadt trófea a családból is: Edelsheim-Gyulai Lipótné, Horthy Istvánnak a mostohaanyósa is szerette a kormányzót, vagy gróf Wenckheim Lajosné Dobozról. Férje, a gróf dolgozott Ujszászynak. (Az államvédelem előtt nincs titok!)

Ujszászy szerette a titkokat, az információkat. Korábban párizsi, varsói, prágai katonai attaséként, majd a Vezérkari Főnökség 2. osztályának (hírszerzés, elhárítás) vezetőjeként, majd az Államvédelmi Központ parancsnokaként (közvetlenül a belügyminiszternek alárendelve) tudta: melyik hír mire jó. S míg az ÁVH számára készített beszámolóiban szinte kegyetlenül minősít, addig maga is hasonló tükörképet kapott kortársaitól. Legtöbben azt vetették a szemére, hogy önérdekeit nézi csak, s ezek miatt bármikor bárkit kiszolgál. A megállapítás így alighanem túlzó. Ujszászy például nem volt németbarát, de hivatalból tartotta a kapcsolatot Berlinnel. (Közvetlen bekötése volt Canaris tengernagyhoz.) De sokszor konspirált a központi hatalmak képviselőivel is a németekkel szemben. A náciszimpatizáns katonatisztektől idegenkedett, az újvidéki mészárlást elítélte, bizonyos csendőratrocitások ellen személyesen és keményen fellépett. Némely zsidómentő akciókban ? karrierjét is kockára téve ? részt vett. A német megszállás után a náci titkosszolgálat letartóztatja. (Feljelentői kollégák: egy magyar vezérőrnagy, egy ezredes, egy csendőr alezredes, egy vezérkari alezredes és egy szolgálaton kívüli őrnagy.) Horthy közbenjárására ötvennapi fogság után szabadon engedik, majd házi- és védőőrizetbe kerül, 1944 októberében hadbíróság elé állítják, de felmentik. A nyilas-hatalomátvétel után bujkál (a svéd követségen is). 1945 februárjában az NKVD letartóztatja.

A titkok elkísérik a fogságban is. Dokumentálatlan például a rejtélyes svájci bankszámla ügye. Ezen néhány ezer svájci frankot kezeltek Stefan von Ujszászy nevén. (Ha igaz!) Valódi kémfőnök nemigen nyit bankszámlát saját nevére. Lehet, hogy e pénzt valami külföldi titkos akció fedezetéül deponálták. De az is lehet, hogy Ujszászy szolgálatai fejében kapta a summát valamelyik külföldi hírszerző ügynökségtől. Ám az sem kizárt, hogy eme külföldi ügynökség éppen kompromittáló céllal tett be pénzt a tábornok nevére. (Nehéz szakma!)

Leírása szerint Ujszászy ügynökök tömegét foglalkoztatta. Név szerint több ezerre hivatkozik, és a lista egészen elképesztő. Megnevezi kémelhárító ügynökként Tolnay Klárit, Turay Idát, Simor Erzsit, Muráti Lilit, Szeleczky Zitát, Páger Antalt a színészvilágból. Márait, Zilahyt az irodalomból. A gróf Dessewffy, Andrássy, Károlyi, Csáky, Esterházy, Tisza stb. családok tagjait. Lázár testőr altábornagyot, Hóman Bálintot, Szegedy-Maszák Aladárt, volt és aktív minisztereket, állami hivatalnokokat, nagyköveteket, találkahely-tulajdonosokat, vendéglátókat (például a Moulin Rouge főpincérét is), postásokat, vasutasokat, al- és főispánokat, orvosokat stb.

Téglanagyiparos

Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke a harctérre induló haditudósító csapatokat búcsúztatja a Vérmezőn (1942. május közepe)
Külföldön kémkedett, illetve sokszázadmagával hírforrásként szolgált például Pinkovics Irén prágai táncosnő, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót, báró Kucsera téglanagyiparos, Lobkowitz hercegnő, Márton Áron püspök, Apuchtin volt cári altábornagy és százszámra még az ismert-ismeretlen nevek. (Amiből is látszik: nem báró Kucsera volt az igazi téglanagyiparos, hanem maga Ujszászy.) A kötet szakértői úgy vélik: a volt tábornok szándékosan ?leplez le? ilyen sok ?ügynököt?, mert a tömegben jobban el tudja rejteni az igaziakat, akiket még most is védeni akar. (Ismét mondhatjuk: nehéz szakma.)

Adatokban, nevekben, akciókban bővelkedő feljegyzéseinek egyik része alig tekinthető hitelesebbnek annál, mint amikor az inkvizíció előtt azt vallotta némely felcsigázott, hogy látta Mari nénit a keresztúton macskává változni. Csak azt nehéz szétválogatni, melyik rész igaz, melyik mese...

(Vallomások a holtak házából. Corvina. Tanulmányok: Haraszti György, Kovács Zoltán András, Szita Szabolcs.)
nyomtatás
2007-06-06 12:17:30
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ