Zala megye és Keszthely történetének egyik kimagasló személyisége volt gróf Festetics György. E nagy formátumú egyéniség munkásságának és életének feldolgozására vállalkozott Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

 Gróf Festetics György egész életében azon munkálkodott, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremtsen. Megelőzte korát; kicsiben tett csodát: elsők között ismerte fel a tudásalapú boldogulás szerepét, a gyakorlatban is érvényesítve ezt nemcsak a felsőfokú gazdaiskola, hanem a legfejlettebb eszközöket és módszereket alkalmazó mezőgazdasági termelés megalapozásával. A felvilágosult gróf életpályája egyetlen dologról szól: a “helyes felismerések által irányított, az ország javát is szolgáló alkotó cselekvésről”.

A Georgikon létrehozásán kívül Csurgón gimnáziumot, mintagazdaságot, másutt kórházat alapított és felépíttette Közép-Kelet-Európa legnagyobb könyvtárát, s a felvilágosodás eszméin felnőtt, hat nyelvet ismerő főnemesként tudós emberekkel vette magát körül; a művelődés és a tudomány szabadsága jegyében fogant minden kezdeményezése az irodalom, a szépművészet értő felkarolásától a korszerű mezőgazdálkodáson át a nemzetközi kapcsolatokig. A nemesi testőrség volt tagjaként is szabadkőműves gróf “financiális tehetségét és műveltségét kihasználó, szavak nélküli cselekvő ember” volt, s a “mai kornak is üzenő példakép.

 De ki volt Festetics György gróf?

Különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni? Avagy a kései felvilágosodás nagy magyar alakja, aki elsősorban eszmei hatások nyomán kezdett reformtervek megvalósításához, amely tervek persze saját érdekének is megfeleltek, hiszen a nagybirtokon folyó gazdálkodást érintették? Netán korai romantikus, akit az érzelmek vezéreltek, akit saját személyének a nagybirtokosi létből fakadó páratlan lehetőségei mozdítottak előre? Egy korai Széchenyit lássunk benne? Egy elismerésre, népszerűségre vágyó arisztokratát, aki hírnevet akart szerezni magának? Vagy egyszerűen csak a Bécset bosszantani kívánó ellenzéki politikust? Vagy éppenséggel a korai liberálist, akinek kész reformprogramja volt Magyarország átalakítására – csak éppen idő előtt született, idő előtt lépett fel?

A Corvina Kiadó gondozásában megjelenő könyv szerzője, Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, újra és újra igennel válaszol a fenti kérdésekre, melyeket Gergely András történész tesz fel a mű előszavában. A Festetics György életét és munkásságát feldolgozó, képekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált első, nagy monográfia szinte az ismeretlenségből emeli ki és rajzolja meg a modern magyar mezőgazdaság és a modern magyar nemzet megteremtésén munkálkodó főnemes portréját.