Beszélgetések nem csak tudományról - National Geographic
 Beszélgetések nem csak tudományról

"Az ember elhiszi azt, amit lát, amit hall, amire következtet, vagy amit számára szociálisan releváns személyektől hall, olvas. Ennek nincs semmi köze a tudományhoz." - Csányi Vilmos etológus gondolatai a hitről és a tudásról. (Beszélgetések nem csak tudományról)


Ugye elhisszük, hogy most rosszabb, mint négy éve, elhisszük, hogy most sokkal jobb, mint négy éve, minden baromságot el tudunk hinni, ha olyan közvetítőkön keresztül jön, akiket mi megbízhatónak tartunk. Ilyen a vallási hiedelem is. Ha hiszünk a dogmákban, akkor elhisszük, hogy nem szabad ezeket vitatni, elhisszük, hogy nem szemezgethetünk bennük, elhisszük, hogy összetartoznak. És az egészet úgy, ahogy van, hisszük. Ez teszi lehetővé, hogy működjenek. Gondold el, ha mondjuk egy vallás dogmatikáját a hívők állandóan változtathatnák, szemezgethetnének benne, hogy ezt elhiszem, de azt nem, akkor az egész szétesne egyéni hiedelmekre, és teljesen használhatatlanná válna. A vallás szociális jelenség, tehát a dogmának az a védekező eszköze, hogy magát azonos módon, sokáig, több generáción keresztül megtartsa, és hogy nagyon élesen szankcionálja a legkisebb eltérést, az eretnekséget. Ha ezt nem teszi, akkor hetek alatt eltűnik, tönkremegy. A tudomány ugyanilyen hiedelemrendszer, tehát ugyanígy a legkülönbözőbb forrásokból származó hiedelmek kerülhetnek bele a különböző szinteken. De van egy, egyetlenegy eszköze, amely megvédi, amitől tudomány maradhat, és egyben definiálja, hogy mi tudománynak nevezhessük, ez pedig a gyakorlattal való összefüggése. Tehát ha én egy tudományos kijelentést teszek, vagy ilyenben hiszek, akkor ehhez hozzátartozik valamilyen, a gyakorlatban megfigyelhető, mérhető jelenség, ami ezzel a tudományos kijelentéssel kapcsolatos. Tehát ha azt mondom, hogy a savak feloldják a fémeket, akkor ez nem egy olyan hiedelem, hogy a pálmafám kirúgta maga alól a cserepet, hanem itt van egy sav, és hogyha beleteszek egy fémet, akkor elkezd pezsegni, hidrogén fejlődik és a fém eltűnik. Persze vannak kivételek, ha aranygyűrűt teszek bele, esetleg ez nem történik meg, és ezt további elméletekkel tudom megmagyarázni. Ez már a dolog bonyolultságához tartozik. Tehát ha azt mondom, hogy a Föld gömbölyű, akkor ezt különböző megfigyelések alapján tudom bizonyítani, például azzal, hogy amikor a tengeren nézek egy hajót, akkor nem az alja jelenik meg először, és nem is egyszerre jelenik meg a hajó, hanem először a tetejét, a kéményeket látom, és csak alatta, később jelenik meg a hajótest, amikor a hajó közelebb jön. Az, hogy a Nap körül kering-e a Föld, vagy a Föld körül kering-e a Nap, nagyon sokáig problematikus volt az embernek, aztán mindenféle apró megfigyelésekkel kapcsolatos bizonyítékok kerültek elő, amelyeknek az alapján most már végleg elhisszük, hogy a Föld kering a Nap körül. Amikor az első szputnyik szaladgált körbe a Föld körül, sok újságban jelent meg olyan cikk, hogy itt a végső bizonyítéka annak, hogy a Föld gömbölyű. Ismerjük a Lapos Föld társaságot, amelyiknek az a hiedelme, hogy a Föld lapos. A mi hiedelmünk nem ilyen. Most itt egy-egy hiedelemről és egy-egy megfigyelésről volt szó, de ezek a hiedelmek összefüggenek egymással. Tehát annak idején, mondjuk az alkímia korában, még hittek abban, hogy rengeteg anyag van, rengeteg folyamat van, rengeteg átalakulás van, és amikor a mindennapi életünket éljük, ezeket látjuk. És az volt a hiedelem, hogy ezek mind-mind különböző anyagok, és valamilyen ügyes módszerrel ezeket össze lehet hozni. Az ügyes módszer a recept volt. Volt egy leírás mondjuk arra, hogy hogyan kell pezsgést előállítani, vagy hogyan lehet kék színt létrehozni, vagy hogyan lehet eltűntetni egy fémet vagy más effélék. A kísérlet mindig azt a folyamatot jelentette, amikor a recept utasításai alapján megkíséreltük a jelenségeket újra létrehozni. Ha jó volt a recept, és ügyes volt az alkímia mestere, akkor a recept működött, és létrejött a jelenség. Legtöbbször nem jött létre, vagy sokszor nem jött létre, és akkor az ember törhette a fejét. Az akasztott ember kötelét éjfélkor kell begyűjteni, a kérdés csak az volt, hogy mi a fontos, a kötél, az akasztás, vagy az éjfél. A kísérletek ilyenkor azt célozták, hogy lehet-e a kötelet mondjuk egy spárgával helyettesíteni. És akkor meglepő dolgok derültek ki, mert voltak helyettesíthető dolgok, voltak nem helyettesíthetők, mindenesetre úgy tűnt, hogy megfelelő recept birtokában mindenből mindent meg lehet csinálni, aranyat is, bölcsek kövét is.

Forrás: Révai Gábor: Beszélgetések nem csak tudományról (Csányi Vilmos etológussal és Lukács Béla fizikussal) - Corvina Kiadó

2008-08-26 15:43:39
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ