"Ez az esemény és a könyv jó példája annak, hogy a tudás közvetítése lehetséges másként. A könyvbemutató nem ragaszkodott a szokványos értelemben vett szakmai kötöttségekhez, vicces, jó hangulatú „műsornak” lehettek a résztvevők szemtanúi, ami véleményem szerint nem megvetendő, hanem inkább követendő.

A könyvbemutató akarva, akaratlanul is továbbgondolásra készteti az embert. Egyfelől nagyon jól példázza, hogy a történettudomány és a művészet között a mai napig megvan a kapcsolat. Másrészt azt, hogy egy ilyesfajta együttműködés kimozdíthatja az utóbbi időkben „elefántcsonttornyába” visszahúzódni látszó történetírást. A könyv és maga a bemutató példaértékű abból a szempontból is, hogyan teremthető meg a párbeszéd a történettudomány és a nagyközönség között, hogyan tehető érdekesebbé, illetve szélesebb körben megbecsültebbé a szorgalmas kutatói munka, az ebből származó újabb kutatási eredmények."