A puránákban található mítoszok korát éppúgy nehéz meghatározni, mint szerzőinek kilétét. Lejegyzésükre feltehetően a harmadik századtól került sor. Magyarul eddig csupán két rövid mítosz jelent meg belőlük.

A leginkább a meseirodalomhoz közelálló legendák igen változatos témájúak: bemutatják a hindu kultúra minden lehetséges aspektusát, megörökítik az istenek népszerű mítoszait, a zarándokhelyek szentségét, foglalkoznak a mindennapi élet vallási szabályaival, az áldozatok bemutatásával és az ebből származó érdemekkel és ismertetik a születési, házassági, temetési szertartásokat is.

A válogatás ezekből a kivételesen gazdag irodalmi alkotásokból történt az olvasmányosság szempontjait szem előtt tartva, és megőrizve a szövegek eredeti versmértékét. A Puránák - A hindu legendairodalom gyöngyszemei címmel megjelent könyv elsőrangú forrása a hinduizmus iránt érdeklődő kutatóknak, olvasóknak - hangzott el a könyvbemutatón.

A kiadvány megjelenése kapcsán Vekerdi Józseffel, a könyv fordítójával Simon Róbert, a Keleti források című sorozat egyik szerkesztője beszélgetett, valamint bekapcsolódott az előadásba Pap Ágnes és Makai Melinda, akik a történeteket válogatták és a jegyzeteket készítették.

Vekerdi József elmondta: a puránagyűjtemények nagy terjedelműk, egyenként több tízezer verssor hosszúságúak. A gyakori és kissé egyhangú magasztalásokból ezért a fordításnál csak néhány versszakot idézett.

Makai Melinda elsősorban a Visnu hindu istenséggel, míg Pap Ágnes a Siva istennel kapcsolatos érdekes mítoszokat válogatta, továbbá jegyzeteket készített, amelyeknek köszönhetően részletes hátteret is kap az olvasó a történetekhez.

Kúnos László, a Corvina Kiadó igazgatója az MTI-nek elmondta: a Fontes orientales/Keleti források sorozatot 3-4 éve indították el a sorozat két szerkesztője, Puskás Ildikó és Simon Róbert javaslatára. "Mindketten egyetemi tanárok és orientalisták. Az volt az ötletük, hogy számos olyan keleti tárgyú és keleten született középkori vagy még régebbi mű létezik, amely magyarul egyáltalán nem olvasható, csak esetleg német vagy angol fordításban.

Azt ajánlották, hogy ezeket a műveket eredeti nyelvből magyarra fordítva adnák ki és nekem nagyon tetszett ez az ötlet. Az olvasóközönség reakciója pedig visszaigazolta, hogy nemcsak én találtam érdekesnek, hanem egy viszonylag nagyobb kör is" - tette hozzá Kúnos László.

A kiadó igazgatója szerint a sorozat kötetei egyszerre szólnak egy szűk szakmai közeghez, történészekhez, irodalmárokhoz, akiknek szükségük van forráskiadványokra és olyan tudományos igényű elő- vagy utószóra, mint amelyet ezek a könyvek tartalmaznak, ugyanakkor a kiadványok akár regényként is olvashatók, tehát érdekfeszítőek lehetnek a nagyközönség számára is.

Például a Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról című kötetben, amely ugyancsak a sorozat egyik kiadása, egy arab utazó 922-ben elutazott a volgai bolgárok földjére, mert az ottani fejedelem segítséget kért és erről az utazásról részletes írást készített. A könyv olvasásához nem kell kutatónak lenni, csak egy kíváncsi, érdeklődő embernek, aki az olvasással átélheti azt, amit valaki a 10. században leírt.

A sorozatban eddig négy kötet jelent meg India csudálatosságai, Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról, Intelmek könyve - Egy szíriai emír memoárja a keresztes háborúk korából és a legutóbbi a Puránák - A hindu legendairodalom gyöngyszemei című könyv.

A sorozat következő előkészületben lévő kötete Nászír-i Khuszrau Utazásom könyve, amely szintén egy középkori arab utazó kötete lesz, továbbá a sorozatszerkesztők gondolkoznak Goethe és Mohamed Semseddin el Háfiz kapcsolatának prezentálásán. Goethe szellemi rokonságot vélt felfedezni önmaga és Háfiz között, aminek hatására keleties verseket kezdett írni. A kötetben a perzsa költő eredeti költeményei és a Goethe-versek jelennének meg, ami szintén forrásértékű lenne.

"Van egy másik középkori arab szerző, akinek egy nagyon érdekes szövege vár fordításra, Az állatok panasza az emberek önkénye ellen címmel. A középkorban egy gyakori műfaj volt, hogy megszólaltatták az állatokat és azok beszéltek az életükről. Ezenkívül van nekünk egy kulturális szótársorozatunk is, amelynek keretében szeretnénk egy iszlám kulturális szótárat kiadni. A kötetben szerepelne minden iszlámmal kapcsolatos tudnivaló. Remélhetően ez az év végére elkészül" - fogalmazott Kúnos László.