Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 135
Ára: 3990 Ft
Kategória: ismeretterjesztő / tudományos

Vannak a művészettörténetben korszakok, illetve stílusok, melyek nagyobb népszerűségnek örvendenek, míg mások kevésbé állnak az érdeklődés középpontjában.
Úgy tűnik, a jelen kötet témájául választott magyar klasszicizmus is ez utóbbi kategóriába tartozik. Pedig visszafogott, sima, kiegyensúlyozott formái és kompozíciói nyugalmat árasztanak magukból, nem úgy, mint a későbbi korok színes, vibráló művészeti világa.

És talán éppen visszafogottságuk, simaságuk, kiegyensúlyozottságuk miatt tűnnek unalmasnak, vagy éppenséggel nem is tűnnek fel igazán ezek a művészeti alkotások. Pedig nap mint nap látjuk őket, kis túlzással életünk szerves részét képezik.
Mint például a Lánchíd, az Alagút, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Nagytemplom, az egri székesegyház, az esztergomi főszékesegyház, a szilvásváradi református templom, a dégi Festetics-kastély, valamint a csákvári Eszterházy-kastély.

És akkor ez még csak az építészet. Olyan, szinte mindenki által ismert nevekkel, mint William Tierney Clark (1783-1852), Péchy Mihály (1755-1819), Pollack Mihály (1773-1855) és Hild József (1789-1867).
A szobrászatban pedig olyan nevekkel találkozhatunk, mint Ferenczy István (1792-1856), Izsó Miklós (1831-1875) és Marco Casagrande (1806-1880); a festészetben Id. Markó Károly (1791-1860), Barabás Miklós (1810-1896) és Borsos József (1821-1883); az irodalomban pedig Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805), Fazekas Mihály (1766-1828), Kazinczy Ferenc (1759-1831), Berzsenyi Dániel (1776-1836) és Batsányi János (1763-1845).

Ja, és majdnem elfelejtettem: ebben a fél évszázadban, egészen pontosan 1825-ben alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, a magyar művelődés és tudományosság intézménye, ami elsősorban a magyar nyelv és irodalom ápolását tűzte célul, de természetesen tagjai között képzőművészek is helyet kaptak.

A kötet szerzője, Sisa József is az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa. Kutatási területe a XIX. századi építészet, különösen a klasszicizmus és a romantika, a neogótika, a kertművészet és a kastélyépítészet.
Kutat, oktat és előadásokat tart hazánkban és külföldön egyaránt. Ebben eddig semmi újdonság nincs. Abban viszont van, ahogy a szerző a megszokott kronológiai vagy műfaji alapú megközelítésektől eltérően nagyobb fogalmak (nemzet, kastély, templom, Pest-Buda, vidék, otthon) mentén tárgyalja a korszakot.

Jó kis könyv. Tudományos igényű, mégis közérthető. Meggyőződésem, hogy ha annak idején ilyen könyvekből tanulhattunk volna művészettörténetet?

A sorozat eddig megjelent kötetei:
Gellér Katalin: A magyar szecesszió
Vadas József: A magyar art deco
Révész Emese: A magyar historizmus

? Galgóczi Móni
2007. július 30.