A tizenhat részesre tervezett művészettörténeti sorozat minden bizonnyal legnépszerűbb darabja lesz Az impresszionizmustól a szecesszióig című könyv. Ha Európa kulturális térképére tekintünk, az első számú desztinációk azokba a galériákba, múzeumokba vezetnek, melyekben főleg e korszak reprezentációja található meg.

Ha kézbe vesszük ezt a vastag, színes, jó illatú kiadványt, máris igazolni látjuk a korábbi megállapításunkat. Persze, hogy Klimt Judit című, 1901-ben festett képe szerepel a borítón, annak a művésznek az alkotása, akinek a képei a legtöbb múzeumi szuveníren, teáscsészén, hamutálon, egérpadon is fellelhető.

E korszak alkotóinak emblematikus művei pont olyan nagyvárosi ikonokká váltak, mint Miki egér fejének sziluettje, vagy a Coca-Cola betűtípusa. A könyvben szerepel Renoir, Monet, Manet, Degas, Pisarro, van Gogh, Rodin, Cézanne, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Rousseau, Klimt, Munch - ki az, aki ennek a sztárparádénak ellen tudna állni?!

Persze, szerepel az albumban Ferdinand Hodler és Gustave Moreau is ? ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik a pesti Hodler és Moreau kiállításokat leszólták, hogy ugyan már, e festők a harmadik vonalba tartoznak. Persze, lehet kritizálni a szerkesztést, hisz teljességgel negligálják a magyar alkotókat.
A magyar kiadás szerkesztői ezt a fájó hiányt úgy orvosolják, hogy a tizenhatodik, azaz az utolsó kiadványt a magyar művészetnek szentelik.

A könyv alaposan körbejárja az egyik legizgalmasabb kérdéskört, az impresszionizmus és a fényképezés titokzatos viszonyát, megtudhatjuk, hogy a japonizmus vagy éppen Tahiti világa miért gyakorolt olyan nagy hatást a XIX. század végi művészettörténetre, de a könyv feltárja az építészet és az urbanisztika hatását a festészetre, külön fejezetben tárgyalva a chicagói építésziskola eredményeit és a felhőkarcolók kialakulásának történetét.

A műelemzéseket és időrendi táblázatot is tartalmazó kötet lényegre törő, átmozgató edzésnek felfogható munka, és inkább exkluzív album, mintsem egyetemi jegyzet, de a könyv szerzői nemcsak esztétikai élményt kínálnak az olvasónak, végigkövethetjük a valóság ábrázolásának és a spiriluális tapasztalásoknak egymásra gyakorolt hatásait.

Forrás: KultúrPart/Poós Zoltán