Fáj a feje?

A migrén a kultúrtörténet egyik legtöbbször megidézett panasza, Erich Kastner még viccelődött is vele: Migrénnek azt nevezik, amikor valakinek akkor is fáj a feje, amikor nem is fáj.? Matthias Keidel azonban komolyan veszi a migrénes tüneteket. Sőt: könyvet is írt A migrén címmel.

Egyáltalán: betegség-e a migrén? Már csak azért is indokolt kérdésfelvetés, mert sokan nem tájékoztatják házi orvosukat fejfájásukról, még akkor sem, amikor vizsgálatra mennek. Matthias Keidel pszichiáter, a Bayreuthi Kerületi Kórház Neurológiai Klinikájának főorvosa szerint betegség. Meglátása szerint a migrén biológiai okokra vezethető vissza.

A professzor a könyv első részében felvázolja a betegség történetét, bemutatja a migrén diagnosztikai és klinikai kritériumait, jellemzi a migrénes rohamokat. A szerző feltárja a migrén okait, és leírja kialakulásának okait. De ami a legfontosabb: számtalan terápiás módszertajánl arra, hogy megakadályozzuk a fejfájásos roham kialakulását.

A könyv nem a női magazinok vagy önsegítő site-ok konyhanyelvén íródott, hanem egy komoly szakami tapasztalatokkal a háta mögött alkotó főorvos stílusában, ugyanakkor aki érintett a témában bizonyára könnyen veszi majd az esetleges akadályokat. Ez azért sem lesz nehéz, mert Matthias Keidel közérthetően, de szakmailag teljességgel korrekt módon az olvasót partnerként kezelve tájékoztatja.

A migrénről tucatszám születtek humoreszkek, melyek a vénkisasszonyok betegségeként jellemeztek, illetve a betegséget a máig a házastársi kötelességét hárító asszonnyal kapcsolják össze. Pedig a migrén csak Németországban nyolcmillió embert érint. A migrén története egyidős az emberiséggel.

A fejfájásokról szóló első leírásokat már kr. előtti 6. évezredből is ismerünk. Az akkori ember persze a gonosz szellemek ármányának tartotta a fejfájást, de már az ókori egyiptomiak is tudományos igénnyel közelítettek a problémához. Ehhez képest máig vannak, akik a migrénes panaszokat emlegető honfitársainkat hipohondereknek bélyegzik.

Még Zeusz is fejfájásra panaszkodott, így aztán Héphaisztosz baltával vágta ketté fejét, és ugyebár így született meg Pallasz Athéné. Az orvostudomány szerencsére nem baltával gyógyít, de nem is feltétlenül a nyakra-főre beszedett fájdalomcsillapítókkal. Matthias Keidel útmutatásainak köszönhetően sokat javulhat a páciens életminősége, így aztán nem lesz szüksége arra, hogy Zeuszhoz imádkozzon egy hatalmas baltáért.

Forrás: KultúrPart/Poós Zoltán

2009-05-06 13:53:06
Fordította: Tekulics Judit
Martina Baradel, a japán szervezett bűnözés egyik legkiválóbb szakértője nemcsak rekonstruálja a jakuza történetét, de számos sztereotípiát is lerombol. Ugyanis Japán nemcsak a világ egyik...
Kurázsi mama újjászületett! Bátoriné a neve, Észak-Afrikában tevékenykedik egy meg nem nevezett országban, egy alternatív jövőben (vagy jelenben?), és ugyanaz a célja, mint ötszáz évvel...
Fordította: Németh Anikó Annamária
Amikor Bruce Willisnél frontotemporális demenciát diagnosztizáltak, Emma mindössze egy szórólappal és egy bizonytalan ígérettel távozott az orvosi rendelőből. Sem útmutatás, sem kapaszkodó...
Fordította: Jávor Péter
Gyakran van olyan érzésünk, hogy áthidalhatatlan szakadék választ el bennünket a másiktól. Mintha nem egy nyelvet beszélnénk, és esélyünk sem volna szót érteni - különösen politikai...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ