Magyar záradék

a) Külföldi munka, a fordító alkalmatlan, összekeveri a fametszetet a fafaragással.

b) Külföldi munka, a fordító hozzáértő, de az irodalomjegyzék idegen eredetiben adja meg a magyarul rég megjelent műveket is. Antal Frigyes itt Frederick Antal, a könyvcímeiről nem is beszélve.

c) Külföldi munka, korrekt fordítás, a magyar nyelvű szakirodalom is felsorolva, de a szövegben egy szó sincs arról, hogy ilyen korszak, ilyen stílus Magyarországon is létezett volna.

d) Minden mint fent, de a kiadó bedolgoztat egy fejezetet, egy-egy utalást, egy-egy képet a hazai vonatkozásokról. - Ez a legritkább. Mai magyar olvasó, ha nem néz maga körül széjjel, bátran hiheti, hogy barokk, gótika és szecesszió mind megálltak valahol a Szakolca - Dévény - Sopron - Szombathely - Csáktornya vonal külső oldalán. Vagy ha mégsem, ha a lefordított szakmunkák méltatják a krakkói Mária-oltárt, Szentpétervárt és Andrej Rubljovot, az egyetemes stílustörténet akkor is kikerült bennünket.

Nem tudni, mi készteti a hazai kiadókat csakcsupán kész munkák közrebocsátására. Olcsóbb? Kényelmesebb? Kevesebb jogdíjjal jár, vagy csak a szabad lehetőségek mámora? Hiszen vagyunk még, akik emlékezünk a sírnivalóan kislelkű devizagazdálkodásra, amelynek jegyében azért nem adtak ki korpuszokat, azért illusztráltak tekintélyes tudományos műveket méltatlanul maszatos, mert lopott reprodukciókkal, hogy ne kelljen közlési díjat fizetni kemény valutában. Régen volt, valutára ma telik. Eredeti szerzőre, szakavatott szerkesztőre, könyvtervezőre és szakmai lektorokra kevésbé. Magyar művészettörténész pedig ne írjon összefoglalást.

A Corvina szép csendben újított. Stílusok - Korszakok címen elindított egy sorozatot, amely most rendre kiegészíti a külföldről beszerzett jó és kevésbé jó alapműveket, amennyiben hozzáteszi az egyetemes klasszicizmus kötetekhez A magyar klasszicizmust, a szecessziódömpinghez A magyar szecessziót, az art deco-kiadásokhoz (no, ezekből kevesebb van) A magyar art decót, és most, legfrissebben a szintén nem túltengő konstruktivizmusajánlathoz A magyar konstruktivizmust. Valóban méltó záradékként hozzáteszi. A papírkötésűek elegánsak és szellemesek, a képek jól válogatottak és a nyomásuk kiváló, a szerkezet egyénenként és témához alkalmazva különböző, de a szöveg barátságosan magvas. Olvasható és megszerethető. Sisa klasszicizmusa feledteti, hogy a vonatkozó akadémiai kézikönyv immáron sosem készül el, Gellér bővíti, szűkíti és tagolja az állhatatlanul sokféle magyar szecessziót, Vadas előzmények híján és mellesleg megírja a hazai art deco első kézikönyvét. Miközben önmagával osztozkodik. Vadas írja ugyanis a legújabb könyvet, a hazai és nem hazai magyar konstruktivizmus kötetét, s közben finom, pontos disztinkciókat tesz - kénytelen - e nálunk jobbára art decóvá békült izmus, meg a forradalmibb, nem alkuvó eredeti között.

Nemzeti önbecslést erősítő sorozat. Olyannyira, hogy az a szerkesztői nagyvonalúság már fölösleges is, amely hagyta, hogy a helynevek csak magyarul forduljanak elő. Egyéb érveket nem említve: hogyan tudja meg a műbarát, hogy az alsókorompai Brunszvik-kastélytól úgy jut el a kistapolcsányi Keglevich-kastélyig, ha Dolná Krupán irányt vesz Topol'cianky felé?

Corvina Kiadó. Sisa József: A magyar klasszicizmus, 135 oldal; Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 163 oldal; Vadas József: A magyar art deco, 154 oldal; Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 148 oldal. Minden kötet 3990 forint