(kiadvány: Föníciai és etruszk művészet)

Művészettörténeti sorozatot indítani s a végére járni ? manapság csaknem a luxus kategóriába tartozó tevékenység. Persze e luxus elengedhetetlen, még ha minden más mércével méretik is a jelenben. Mivel a magyar könyvpiac néha igencsak telítettnek tűnik e tematikában, főként a külföldön megjelent, nemritkán kétséges színvonalú művészettörténeti kiadványok honosítása révén, nem könnyű helyesen dönteni, mi érdemes a hazai megjelenésre, mi számíthat érdeklődésre a magyar olvasóközönség körében is. Valószínűleg nem csupán jószerencse dolga, hogy akadnak néha termékenyen üdítő példái a helyes választásnak.

A Corvina Kiadó új könyvsorozata (a művészet története), e polcnyi kötetsor alig néhány éve jelent meg Firenzében. Közülük egy tucat már magyar nyelven is olvasható, s a további kötetek közlése még ebben az évben várható. Szép kiállítású, ízléssel és gondosan szerkesztett, tartalmi vonatkozásban is reprezentatív darabok ? a Corvina könyvkiadási gyakorlatához hűen.

A művészettörténet lineáris feldolgozásának megvannak a maga hátrányai és veszélyei. Ugyanis a lineáris elgondolás a művészet esetében azt a képzetet keltheti, mintha valami egyenes vonalú, saját korunkhoz közelítve egyre tökéletesebb fokot elérő fejlődésről lehetne szó. Kérdéses, hogy a művészet kapcsán lehet-e egyáltalán ilyesmiről beszélni ? akár az evolúció, az alacsonyabb rendű szervezettség felől egy magasabb felé haladva, pusztán a mennyiségi változás következményeként, ami adott ponton átfordulna minőségi változássá, akár a revolúció, az ugrásszerű minőségi változás értelmében. Ha e két lehetőség közül szükséges választani, a művészet természetesen inkább revolucionista természetű, mintsem evolucionista. A szerzői-szerkesztői figyelem nyilván kikerülheti az ilyesfajta megközelítésből származó esetlegességeket, ha összefüggéseket hoz felszínre, az áthatások szövevényes rendszerét is jelzi. Például azt, hogy a művészet történetét a művészek alkotják meg, kisebbek és nagyobbak egyaránt; az időben távoliak gyakran névtelenül, míg mások a nevükkel fémjelezve egy-egy művészettörténeti korszak alkotói elgondolását, ízlésvilágát. S ugyanez áll a szerényebb és magasabb kultúrát létrehozó népekre, emberközösségekre is. Egymást feltételezik. Noha a tartópilléreket, a hordozó támasztékokat nyilván a legjelentősebb, magaskultúrát létrehozó népek, művészek és műveik alkotják, közöttük ezernyi láncszemként kapcsolódik össze a művek sora, a művészet története.

A föníciai és az etruszk, az ókeresztény és a román kori művészet, az impresszionizmus és a szecesszió ? kiemelkedő fázisai egy történetnek, amely jellemzően, mint a művészettörténet egésze, európai. Egy világkép és ábrázolásmód kialakulásának, formálódásának és bizonyos értelemben végkifejletének kitüntetett állomásai ezek az időszakok. A föníciai művészet összegyűjti a Mediterraneum térségének művészeti hatásait, hogy aztán kereskedő nagyhatalomként továbbsugározza. Hasonlóképpen Etrúria, az etruszk városállamok izolált közössége: asszimilálja, díszíti a keleti és a görög művészet karakterét, előkészíti a római művészetet, s forrásként szolgál az ókeresztény művészet számára, amelyben az antik formák tovább élnek, de szimbolikus, keresztény tartalommal telítődnek. Az impresszionizmus pedig mintegy végszava a klasszikus európai művészetnek, hiszen ezzel az irányzattal, illetve posztváltozatával nem csupán egy világkép hegemóniája, de a kizárólagos természetelvű, látványalapú festészet is lezárul.

A kötetek szerkezeti felépítése ötletesen megosztott, Az egyes fejezeteken belüli főszöveget, a történelmi és társadalomtörténeti hátteret feltáró részeket alkalmi kitérők szakítják meg: Fókuszban és Műelemzés címen futó betétek.

Ahogyan az egy áttekintő, időrendi és tematikai szálakat egyaránt összegyűjtő, de végtére is a történetiség, a történeti alakulás szempontját preferáló művészeti kötettől elvárható ? e kiadványok mindegyike időrendi táblázatot, névmutatót, a föníciai és etruszk művészetet bemutató kötet kislexikont is tartalmaz.

E sorozat révén felrajzolódik egy évszázadokon átívelő, kultikus és funkcionális tárgyakkal, építményekkel és műalkotásokkal jegyzett vonal, amelyet az egyes pontokon a művészek tekintete teremtett meg. Ezek nyomába eredt a kifogástalan szakmai felkészültségű és igényű, javarészt olasz művészettörténészekből álló szerzőgárda, s tette ezt a Corvina Kiadó is, megjelentetve e nem mindennapi művészettörténeti áttekintést. Nem érdektelen, így különösen dicséretes, hogy a Corvinának volt figyelme s gondja arra is ? legalább is a meghirdetett sorozatterv erről tanúskodik ?, hogy az egyetemes művészet történetének tizenöt kötetfejezetét megfejelje egy zárókő-tizenhatodikkal: a megjelenés előtt álló Magyar művészet bemutatásával.

 

Stefano Giuntoli-Tatiana Pedrazzi: Föníciai és etruszk művészet

Giulia Marrucchi-Riccardo Belcari: Az ókereszténységtől a román korig

David Bianco-Lucia Mannini-Anna Mazzanti: Az impresszionizmustól a szecesszióig

Corvina Kiadó, 2008.

Ára: 6000 Ft/kötet

 

Balázs Sándor