Européer katona alapította a modern Törökországot - Múlt-kor
| Musztafa Kemal Atatürk a 20. század első felének egyik legjelentősebb politikusa, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az Oszmán Birodalomból megszületett a modern Törökország. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötetből egy páratlan életpálya rejtélyei tárulnak fel. |
Atatürk életéről és munkásságáról magyarul eddig csak egy rövid összefoglalás látott napvilágot. Flesch István, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője - aki több ízben járt tudósítóként és kutatóként is Törökországban - hiteles források alapján, olvasmányos stílusban ismerteti Atatürk pályáját. Megelevenedik előttünk a szülőváros, Szaloniki, majd az első világháborús évek korszaka.
A szerző megvilágítja, miként vált főhősünk egyszerű oszmán katonatisztből hazája függetlenségéért harcoló török hazafivá, majd reformokat bevezető államférfivé, Törökország köztársasági elnökévé. Ellentmondásoktól sem mentes politikai tevékenységét, hallatlanul érdekes mindennapi életét egészen 1938-ban bekövetkezett haláláig követhetjük nyomon, átfogó képet kapva a független Törökország megteremtőjéről, "minden törökök atyjáról".
Musztafa Kemál 1881. május 19-én született Szalonikiben, a mai Görögország területén. Édesapja vámtisztviselőként, majd kereskedőként dolgozott. Halálát követően Musztafa nagybátyja vette pártfogásába a családot és amikor unokaöccse jelezte, hogy katonai pályára kíván lépni, minden igyekezetét latba vetette, hogy lebeszélje róla, sikertelenül. A fiatalember a katonai iskolában nem csupán azzal tűnt ki, hogy megtanult franciául, hanem azzal is, hogy kiváló eredményeket ért el matematikában és irodalomban, amelyek elismeréseként megkapta a Kemál, vagyis Tökéletes nevet.
1905-18 között végigjárta a katonai ranglétra minden fokát. 1909 tavaszán részt vett a szaloniki felkelés leverésében, amely az 1908. július 23-án elfogadott alkotmánnyal szemben az abdülhamidi abszolutizmus helyreállítását tűzte ki célul. 1911-ben szabadcsapatokat szervezett Tripoliban az olaszok ellen, majd részt vett az első és második Balkán-háborúban is. Miután katonai attasénak nevezték ki Szófiába, felismerte, hogy a Fényes Porta esetleges hadba lépése a Központi Hatalmak oldalán, katasztrofális következményekkel járhat Konstantinápoly számára.
Az 1915-ös oszmán hadba lépést követően Musztafa Kemál vezette az oszmán erőket a brit, ausztrál, újzélandi szövetségesekkel szemben a Dardanelláknál, majd harcolt a cári seregek ellen a Kaukázusban, végül ismét a britek ellen a szír-iraki fronton. A mudroszi fegyverletétel idején rövid ideig csapatai élén maradt a keleti fronton, majd Konstantinápolyba utazott. A fővárosban gyorsan felmérte a politikai helyzetet és a következő év elején az Anatóliában fokozatosan kibontakozó függetlenségi mozgalom élére állt. A török függetlenségi háború (1919-22) vezéralakjaként, hároméves fegyveres harc árán elérte, hogy Törökország, az I. világháború vesztes hatalmai közül egyedülállóan, megváltoztathassa a rákényszerített békét.
A szultanátus felszámolását és a Török Köztársaság kikiáltását követően 1923-tól egészen 1938. november 10-én bekövetkezett haláláig az ország első köztársasági elnöke lett, reformjaival jelentős mértékben hozzájárult a modern Törökország megteremtéséhez.
A könyv izgalmasan, szinte regényszerűen kelti életre a 20. század első évtizedeit, és a művet egy komoly szakmunkának megfelelően kronológia, fogalommagyarázat, irodalomjegyzék és egy névmutató egészíti ki.
Flesch István: Atatürk és kora. Corvina Kiadó, Bp., 2004. 412 o. Ára: 3400 Ft. |
2007-09-17 10:08:18
|
 |
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|
