1803. április harmincadikán az USA megvette Franciaországtól 12 ezer dollárért Louisianát. Ezzel az USA megkétszerezte területét és hegemóniát szerzett magának az Újvilágban. Az új világ felfedezése és meghódítása 1804-ben kezdődött és az indián ellenállás utolsó fellegvárának letörésével fejeződött be 1893-ban. A kötet nem a Vadnyugat nagy mítoszaira fókuszál, hanem a korabeli tárgyi és írásos emlékekre és dagerrrotípiákra. Hiteles és részleteiben is szuggesztív képet kapunk erről a korról.
A család és erkölcs c. fejezet foglalkozik az otthoni, orvos nélküli szülésekkel, a nők helyzetével. Egy korabeli mondás szerint a nyugati férfiak három csoportba sorolják a nőket. A megbízható társ, aki osztozik a megpróbáltatásokban, és gyerekekkel ajándékozza meg az urát, az előkelő ladyk, és végül a bad woman-ek, a vágy megtestesítői. A férfiak kultuszt kanyarítottak a keménység, kalandvágy, a verekedhetnék köré, hisz ellenfeleik tornádók, medvék és indiánok voltak. Közben dühöngött a szexipar. Noha Nyugaton az asszony jelentette a jövőt. Áldozatossága és odaadása jelenti a kívánatos ellensúlyt a férfiak számára. Ennek ellenére a vadnyugati férfi kezdetben pont a nőhiány miatt indián nőt vett feleségül, az igazán csinosak ára esetenként elérte az 50 takaró értékét. Valóságos toborzás folyt Keleten, hogy a Vadnyugaton elég tanítónő és énektanár legyen. A kötet aztán jó kulturantropológus mintájára foglalkozik az eljegyzés, esküvő, válás ceremóniájával, szertartásrendjével. Sok gyermek halt meg úgy, hogy nem érte el az egyéves kort, így aztán általános volt az a felfogás, hogy néhány hónapig nevet sem adtak a gyermekeknek. A szegénység miatt a fiúgyermekek már nyolc éves korukban lóhátra ülnek, vagy elkísérik apjukat a bányákba .A gyermekbetegsége legfontosabb ellenszere a terpentin volt. A tanítók is egyre gyakrabban feltünedeznek, mert egy-egy település, igaz, hogy nagyon szűkös körülmények közt, igyekezett eltartani gyermekeik tanítóját. Ezek közt volt sok olyan, akik pusztán annyit tudtak, mint tanítványaik legértelmesebbje. Nem volt könnyű nőnek lenni Nyugaton. A viktoriánus konvenciók, az egyházi befolyás és a szexista előítéletek súlya nehezedett rájuk. A legszegényebb fiatal embereket pedig a csavargósors fenyegette. A prostitúció kezdetben jól ment. Havi 400 dollárra is felmenő fizetésük lekörözte a hivatalnokoknak járó hatvanöt dollárt. A zárt férficsoportokban pedig mindennapos volt a túl a barátságon jellegű viszony. Külön fejezet foglalkozik az indián fogságba került asszonyok sorsával. Sokan közülük még kiszabadításuk után sem tudott beilleszkedni a fehérek társadalmába. Külön problémát jelentettek a telepe Az telepesek számára a nagy számban érkező kínaiak, mexikóiak, és a féktelen, borissza írek. Az élet kemény volt: a kaliforniai bányászkolóniában például élt egy ember, az Emberevő, aki arról vált híressé, hogy ellenfelének leharapta a fülét, vagy az orrát, mielőtt végzett volna velük. Miután lemészárolta tizennyolc társát, borosüveget tört szét egy pincér fején, véresre harapta a sheriff lábát: a dühöngő őrültet elzavarták a városból.
Külön fejezet foglalkozik a lakóhely és a kényelem típusaival, az építkezés módozataival, betekinthetünk szekértáborba, ponyvatáborba és belehallgathatunk, hogy mit meséltek a tábortűz körül. Megismerhetjük a ranch építését, beosztását és életformáját. Megismerhetjük a falusias lakásberendezést a folyton változó világítási szokásokkal együtt. A nyugati város anatómiájával folytatódik a kötet: a várost a saját lakosok által épített templom, börtön és iskola teszi igazán várossá. Majd rendeletet hoznak a disznók ellen, s a vadnyugati városokból szépen lassan eltűnik az utcákról a sár, por, bűz. Külön fejezet tárgyalja a ruha és a test? használatát? A vájtfülűek itt tanulhatják meg, hogy mi a különbség a sombrero, és a stetson kalap közt, és arról is értesülhetünk, hogy miként vált általánossá a westerncsizma, kockás inggel, mellénnyel és hózentrágerrel.
A fegyverek bemutatása következik. A négy-öt kilós puskákat lassan kiszorította a béketeremtő Colt ezredes találmánya és 15 lövedékű Winchester puska. Dokumentarista jellege ellenére a legizgalmasabb és leghitelesebb kötet, amit valaha is olvastam a Vadnyugatról.

Hétköznapi élet Buffalo Bill korában
Corvina Kiadó