A lexikonok, a maguk precíz, tömör, lényegre törő megfogalmazásukkal kiválóan alkalmasak arra, hogy időnként lekapjuk a polcról és megnézzünk benne valamit.
Az Iszlám kulturális lexikon azonban valami egészen más, egy olyan kötet, amelyik száraz adathalmazok helyett, lélekkel töltött, többnyire meseszerűen hangzó történetek sokaságát fogja össze, - formailag lexikonszerűen.
Talán kevesen hiszik el, de a jó könyvekhez hasonlóan, ezt a lexikont egyszerűen végig kell olvasni, hiszen a címszavak között szereplő arab nevek vagy fogalmak rendre élményszerű összefoglalókat rejtenek. Nyilván találomra lapozgatva is szórakoztató lenne, de teljes kép az iszlám alapértékeiről, Mohamed Prófétáról, vagy a Korán összetartó erejéről csak a lexikon mozaik darabkáinak sokaságából fog bennünk összeállni.
A szerző az olvasók népes táborát célozta meg munkájával, amolyan ismeretterjesztő jelleggel válogatva a végtelenül gazdag anyagból, láthatóan gondosan ügyelve, hogy az összkép messze túlmutasson a gyakran előítéleteket is kiváltó, jól ismert arab külsőségeken, szokásokon.
Mi volt a titka Mohamednek, hogyan tudta a korábban törzsi közösségekben élő nomád népcsoportokat rövid idő alatt az iszlám hitre téríteni, hogyan hozta meg bölcs, máig ható döntéseit, mi a magyarázata, hogy például az Ószövetség és a kereszténység számos ismert alakja bekerült a Korán szent könyvébe?
A válaszok újabb kérdéseket szülnek, és mire észbe kap az ember, már azt is tudja, hogyan lehet valaki muszlim, melyek az alapvető szabályok, mindenkire érvényes elvárások. És mi történik a renitensekkel, hiszen tudjuk, ahol törvények, ott bűnök is vannak. Elég csak Aisha, Mohamed kedvenc feleségének esetét említeni, akit az egyik legnagyobb bűnnel, a hűtlenséggel vádoltak. Sokat elárul a Prófétáról, hogy ebből a kényes helyzetből nem csak kimentette feleségét és megőrizte saját méltóságát, de szorult helyzetében ráadásul olyan bölcs törvényt alkotott, ami végleg elejét vette a továbbiakban a valótlan, rosszindulatú vádaskodásoknak.
Ismerős, akár személyes élményekhez kapcsolódó témák is felbukkannak, mint például a turisták által kihagyhatatlan kairói al Azhar mecset története, amelyik - mesés látványa mellett - azzal dicsekedhet, hogy több mint ezer éve, 978 óta teológiai egyetem. És ha már a mesés látványoknál tartunk, vajon milyen lehetett egykor a titokzatos hárem? És vajon kinek az ötlete a szépséget rejtő fátyol viselete? Bármily meglepő nem az arabok "találták fel", már az iszlám előtti időkben is létezett.
Ami a vallási életet illeti, eljutunk Mekkába, megismerjük a zarándoklat történetét, megtudjuk, ki jogosult a hadzsi előnév viselésére, de az sem marad titok előttünk, hogy pontosan mit is "énekel" naponta ötször a müezzin, amikor imára hívja az igazhitűeket.
A középkorban az iszlám világ filozófusai, orvosai, csillagászai, matematikusai, költői messze földön híresek voltak. A lexikon - terjedelménél fogva - csak szemezget a régmúlt nagy egyéniségei közül, akiknek neve többnyire teljesen ismeretlen a mai olvasó előtt, eredményeik azonban ugyancsak tiszteletet parancsolóak. Gondoljunk csak bele, valamikor a mi államalapításunk idején élt Kairóban Ibn al Haytham (965-1039), aki egy orvostudománnyal is foglalkozó matematikus és fizikus volt, és akinek, amellett, hogy a bolygók és az optikai jelenségek kutatásában jeleskedett, olyan kimagasló eredménye maradt az utókorra, mint a még kimondani is borzongató, kotangens tétel meghatározása.
Nem sorolom tovább a lexikonból áramló érdekes történeteket, talán már a fentiekből is érezhető, hogy Simon Róbert munkája milyen különleges élmény az olvasó számára. Egyszerűen felkelti bennünk, az Egri csillagok vagy éppen Germanus Gyula lebilincselő könyvei óta tudat alatt valahol mindig is ott bujkáló, érdeklődést a varázslatos keleti világ iránt.

Kalandozásunkat két színes térkép segíti, az egyik az iszlám világ terjeszkedését mutatja 1500-ig, a másik a muszlim népesség százalékos arányát a mai világ országaiban.

Kiadvány:
Simon Róbert
Iszlám kulturális lexikon
Corvina Kiadó, 2009

Forrás:
Becskereki László
utazaswebring.hu