
Csúcsra járók
Összeírni, katalogizálni, táblázatokba szedni: minden gyerek kedves foglalatossága. Ha két hónap múlva átlapozza az olimpiáról készített összesítését, újraéli a versenyeket, előjönnek az izgalmak, az örömök és csalódások.
Általános iskolás lányom úgy tanulta a számítógépet, hogy zárt rendbe állította az atlantai olimpia minden eredményét. A büszke szülők pedig sebtiben könyvet formáltak belőle, azzal lepték meg őt karácsonyra, nevében pedig a nagyszülőket, unokatestvéreket. Nagy volt a siker! Persze, hogy a profi változatot, sikeres olimpikonjaink adathalmazát lázas sietséggel lapoztam át. S nem úgy mint lexikont: nem információ után kutattam, hanem élményeim igazolását vártam.
Ért is egy kis csalódás, mert abból, hogy például Kovács Ágnes ?Sydney-ben a 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka, százon ötödik? nem következik, hogy az utolsó hosszra fordulva, még vagy négyen voltak előtte, és hogy üvöltve ugrottam talpra a tévé előtt, látva, hogy fantasztikus hajrával közelíti és előzi az utolsó húzással meg őket! Nem tudom megmondani, a szerkesztő, mit tehetett volna ezért, annyi biztos, hogy legalább a felsorolt rekordok számszerűsítése közelebb vitt volna, mint az általános iskolák szinte sehonnan sem hiányzó megnevezése. Azért így is kaptam élményt eleget. Tudták, hogy a csodaszép Csák Ibolya Berlinben három ugrás után 160-nal hármas holtversenyben végzett, majd egyedül ő ugorta át a 162 centit, és így lett olimpiai bajnok magasugrásban? És hogy ?az 1938-as bécsi Európa-bajnokságon szenvedi el pályafutása első vereségét, a német Dora Ratjen mögött második. A verseny után a német szövetség megküldi számára az aranyérmet, mivel riválisa időközben megnősült??
Meg azt, hogy a St. Louis-i olimpián (1904), óriási volt a fejetlenség, az amerikaiak ?rendesen haza is bíráskodtak. A csodaúszó Halmaynak kétszer kellett megvernie amerikai ellenfelét, hogy a hazaiak egyszer tudomásul vegyék.?
Nekem az is új, hogy a kétszeres bajnok, egyszer ezüstérmes tőrvívó Elek Ilonát ?1930-ban két esztendőre eltiltják a versenyzéstől?. Majd valahol utánanézek, hogy miért. Kiadvány: Rózsaligeti László Magyar olimpiai lexikon Corvina Kiadó, 2009
Forrás: nol.hu
2009-11-11 10:25:03
|
 |
|
Fordította: Balázs István
A szerelem istennője, Aphrodité kiváló ízlésről tett bizonyságot, amikor Ciprust választotta lakhelyéül. A Földközi-tenger keleti részén fekvő, napsütötte sziget valóban ideális hely:...
|
|
Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak,...
|
|
Fordította: Balázs István
A szerelem istennője, Aphrodité kiváló ízlésről tett bizonyságot, amikor Ciprust választotta lakhelyéül. A Földközi-tenger keleti részén fekvő, napsütötte sziget valóban ideális hely:...
|
|
Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak,...
|
|