Egyedül a nyüzsiben
Mondják, hogy a börtönben lévők inkább vágynak a kellemetlen szobatárssal való együttélést, mint a magánzárka magánymérgét. Ez utóbbi ugyanis a legelviselhetetlenebb. Vagy hallottam szociális területen dolgozó ismerőstől, hogy a legtöbb hajéktalannak fekélyes a lába, mert ezek a lábak sehova se viszik őket, mert nincs senkijük, végtelen és céltalan magányuk testük önsebesítésében ütközik ki.
Laing mégis úgy fogalmaz: a magány művészet. Aha. Tehát azért az ő értelmezése szerinti művészi megfogalmazású magánynak – és itt ő a nagyvárosi magányról ír tulajdonképpen – vannak feltételei. Oxi cikkét itt olvashatják el: https://tinyurl.hu/cQwQ/ 2018-11-06 17:17:36
|
 |
|
|
Fordította: Tekulics Judit
Martina Baradel, a japán szervezett bűnözés egyik legkiválóbb szakértője nemcsak rekonstruálja a jakuza történetét, de számos sztereotípiát is lerombol. Ugyanis Japán nemcsak a világ egyik...
|
|
|
Kurázsi mama újjászületett! Bátoriné a neve, Észak-Afrikában tevékenykedik egy meg nem nevezett országban, egy alternatív jövőben (vagy jelenben?), és ugyanaz a célja, mint ötszáz évvel...
|
|
|
Fordította: Németh Anikó Annamária
Amikor Bruce Willisnél frontotemporális demenciát diagnosztizáltak, Emma mindössze egy szórólappal és egy bizonytalan ígérettel távozott az orvosi rendelőből. Sem útmutatás, sem kapaszkodó...
|
|
|
Fordította: Jávor Péter
Gyakran van olyan érzésünk, hogy áthidalhatatlan szakadék választ el bennünket a másiktól. Mintha nem egy nyelvet beszélnénk, és esélyünk sem volna szót érteni - különösen politikai...
|
|
