A magány művészete segít, hogy ne érezd magad annyira egyedül
Egyedül utazni különös élmény. Amikor pár éve egyedül voltam Rómában, elkedvetlenített, hogy nem oszthatom meg senkivel az élményeimet, de felszabadítónak is éreztem, hogy úgy fedezem fel a várost, ahogy nekem tetszik, nem kell alkalmazkodnom senkihez és semmihez. Úgy képzelem, mind a negatív, mind a pozitív élményeimet sokkal erősebben éltem volna meg, ha nem csak egy pár napos útról lett volna szó, hanem külföldre is költöztem volna. Kránitz Bence írását teljes egészében itt lehet elolvasni:https://tinyurl.hu/vNVK/
2019-02-01 15:42:57
|
![](images/spacer.gif) |
|
Fordította: Tolvaj Zoltán
Anabel Hernández közel húsz éve kutatja a mexikói kábítószer-kereskedők világát, és életét kockáztatva ír a korrupcióról, az erőszakról, a szervezett bűnözésről és a kartellek...
|
|
Fordította: Harrach Ágnes
,,Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati...
|
|
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
|
|
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
|
|