A modern fotográfia történetében kiemelkedően magas számban alkottak magyar művészek, akik kortársaik látásmódját is befolyásolták.
A múlt század húszas éveinek magyar világa is olyan volt, hogy sokakat késztetett emigrálásra. Helyet kellett keresni valahol a Nap alatt. Senkinek sem volt könnyű az új, változatos helyszíneken. Bécs, Berlin után sokaknak Párizs és Franciaország következett. A nyelvi kommunikáció hiányosságait pótolni tudta a kép. Ha valakinek pedig a nagy dobozgép helyett kézbe simuló (kölcsönbe kapott) Leicája volt, az titokban lefotografálhatta a fényképezéstől elzárkózó irtózó Trockijt. A fotóst akkor még Friedmann Endre Ernőnek hívták, de a politikus beszédét közlő Der Welt Spiegel 1932. december 11-i száma teljes oldalt szánt a képeknek. A fotográfus 1936-ban felvette a Robert Capa nevet, de akkoriban még barátokkal együtt – André Kertész, Brassai, Anton Prinnel – alkalmi munkákból tengette életét. Az Art7 oldalán Józsa Ágnes cikkét itt olvashatják el:https://thttps://art7.hu/foto-rovatok/cserba-julia-magyar-szarmazasu-fotografusok-franciaorszagban/ 2019-04-09 12:28:01
|
 |
|
|
Fordította: Tekulics Judit
Martina Baradel, a japán szervezett bűnözés egyik legkiválóbb szakértője nemcsak rekonstruálja a jakuza történetét, de számos sztereotípiát is lerombol. Ugyanis Japán nemcsak a világ egyik...
|
|
|
Kurázsi mama újjászületett! Bátoriné a neve, Észak-Afrikában tevékenykedik egy meg nem nevezett országban, egy alternatív jövőben (vagy jelenben?), és ugyanaz a célja, mint ötszáz évvel...
|
|
|
Fordította: Németh Anikó Annamária
Amikor Bruce Willisnél frontotemporális demenciát diagnosztizáltak, Emma mindössze egy szórólappal és egy bizonytalan ígérettel távozott az orvosi rendelőből. Sem útmutatás, sem kapaszkodó...
|
|
|
Fordította: Jávor Péter
Gyakran van olyan érzésünk, hogy áthidalhatatlan szakadék választ el bennünket a másiktól. Mintha nem egy nyelvet beszélnénk, és esélyünk sem volna szót érteni - különösen politikai...
|
|
