A magyar szecesszió bútorművészete

A könyv anyagát bemutató kiállítás március 28-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban

A múlt század fordulóján épült pompás magyar középületek némelyike mára egy-egy város jelképévé vált. Ilyen például Budapesten az Iparművészeti Múzeum (Lechner Ödön és Pártos Gyula, 1896), Marosvásárhelyütt a Kultúrpalota (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1913), Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum (Kós Károly, 1912), Szabadkán a Városháza (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1910), Kecskeméten a Cifrapalota (Márkus Géza, 1902), Zebegényben a Havas Boldogasszonynak szentelt római katolikus templom (Györgyi Dénes, Jánszky Béla és Kós Károly, 1909).

Iskolák, bankok, lakóházak, villák, lakótelepek stb. épültek szecessziós stílusban, főleg a Lechner Ödön által megteremtett formanyelvet, keleti és magyar motívumkincset használva. Ám mindaddig nem tudhatjuk, milyenek is (voltak) igazából ezek a szecessziós épületek, amíg nem jártunk bennük. Talán még akkor sem, mert a körültekintően megtervezett belső tereket számos helyen barbár módon átalakították, a berendezést gyakran széthurcolták, illetve elpusztult vagy pusztulni hagyták.

 

Somogyi Zsolt A magyar szecesszió bútorművészete című könyvéből azonban képet kaphatunk arról, milyenek is voltak az efféle épületek belülről. A szerző kiváló munkát végzett, évtizedes munkával gyűjtötte fel az anyagot: terveket, fényképeket, bútoregyütteseket. A kötet a tervezők ? a legismertebbek: Lechner Ödön, Horti Pál, Kozma Lajos, Lajta Béla, Thoroczkai Wigand Ede ? szerint csoportosítva mutatja be a tárgyakat. Nem sikerült azonban minden mestert azonosítania, a tervezők személyére gyakran hosszas kutatómunka után sem derült fény. A kötetet gondosan szerkesztett életrajzok, gazdag irodalomjegyzék, névmutató és angol nyelvű összefoglalás teszi teljessé.

 

A szecesszió elszakadást jelent. A kifejezés először a politika nyelvében nyert polgárjogot. Szecessziós háborúnak nevezték az amerikai polgárháborút, amikor a déli államok kiváltak az Unióból (1861?1865). Művészeti törekvésként is elszakadást jelent, bár a stílust nagyon sokféleképpen nevezik: art nouveau, modern style, Jugendstil, modernismo, Tiffany style. A XIX. század derekán a gyáripar sorozatban készült, egyöntetű termékeitől való megcsömörlés hívta életre Angliában az Arts & Crafts mozgalmat. John Ruskin a középkori kézművesség, a megrendelőgazdaság visszaállítását, művészi műhelyek létrehozását szorgalmazta könyveiben. William Morris tervező, iparművész volt az, aki valóra váltotta ezeket az elképzeléseket.

 

Az összművészet (Gesamtkunst) jegyében az építészek gyakran a legkisebb berendezési tárgyig maguk tervezték az épületet, melyet a lakótérrel szerves egységben kezeltek. Hitvallásuk szerint csak így válhat az épületből ? az időjárás viszontagságaitól megvédelmező menedékből ? hajlék. Lechner Ödön saját maga tervezte a hirdetőtáblát az Iparművészeti Múzeumba, a Postatakarékpénztár (1901) pénztárcsarnokának bútorait, padokat az Ernst Múzeum előcsarnokába (Fodor Gyula, 1912). Komor Marcell maga tervezte a szabadkai Városháza székeit, Lajta Béla pedig a budapesti Vakok Intézetének (1908) ülőalkalmatosságait.

 

Ha nem maguk tervezték a berendezési tárgyakat, akkor gondjuk volt arra, hogy a legkiválóbbakat vonják be a munkába. Vágó József építész egy villa megépítésére kapott megbízást, de nemcsak az épületet tervezte meg, hanem teljes belsőépítészeti kialakítását, berendezését is. A Schiffer-villa (1912) halljának ?csaknem 50 négyzetméteres üvegablakát Kernstok Károly tervezte, a díszkutat Fémes Beck Vilmos, az egyik hálóban Csók István Tavasz című pannója, egy másik helyiségben Iványi Grünwald Béla Ősz című festménye kapott helyet. A szalon falfülkéjébe Rippl-Rónai József ? festménye került.? Az intarziás bútorokat pedig az építész, Vágó József tervezte. (A címlapon az ő ebédlőszekrényének részlete látható.)

 

A festők gyakran merészkedtek számukra szokatlan területre: Rippl-Rónai József tálalószekrényt és asztalt tervezett (Andrássy-villa, 1897?1898), Vaszary János díszes képkereteket, faliszőnyegeket. Más művészeknél ? Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Undi Mariska ? nehéz vagy nem is lehet eldönteni, minek számítanak elsősorban: festő- vagy iparművésznek. Kozma Lajos, Maróti Géza (ő még szobrász is volt), Thoroczkai Wigand Ede esetében pedig az építész és iparművész között billeg a mérleg nyelve.

 

A könyv anyagát bemutató ? A magyar szecesszió bútortervezői ? kiállítás március 28-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban.

Kiadvány:
Somogyi Zsolt
A magyar szecesszió bútorművészete
Corvina Kiadó, 2009

Forrás:
Bártfai László
dunatv.hu
2010.02.03.

 

2010-02-10 09:18:13
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
A Lechner Ödön életművét feldolgozó könyvek részletesen tárgyalják a mester magyaros forma-törekvéseit, épületeinek jellegzetességeit, ám a művészeti közéletben játszott, sokrétű...
E könyvben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si\' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ