Történetek története
A könyvbemutatóra sokan kíváncsiak voltak. Szomszédaim dedikáltatni hozták a saját kötetet, amit a férj így jellemzett: - Nem lehetett letenni. - Igaza van, én is egyhuzamban értem a végére, és nem csak érintettségem miatt. Az a körülbelül négy évtized, amit a történet átfog, sokkal-sokkal több pár ember egyéni sorsánál. Olvasás közben olyan érzésem volt, mint amikor Simone de Beauvoir Amerikai útinaplóját forgattam, csak éppen ez a kaleidoszkóp sokkal közelebb áll hozzám, már amiatt is, hogy a történéseket, a résztvevők jó részét magam is kortársként ismerem. A magyar kultúrtörténet utóbbi negyven-pár éve, amiben mindannyian részt vettünk több-kevesebb aktivitással, nagyon gazdag volt. Ez a kötet egyik szála, amit a Szabó Márta–Érdi Sándor házaspár kulturális küldetése inspirált, tűzdelt tele hazai és távolra szakadt sorstársakkal, szellemi óriások portréival. A második szál Veszprém megyei, sok-sok ismerőssel, Veszeli Lajossal, Horváth Violával, Vándorfi Lászlóval és a többiekkel, akikkel összefogva jött létre megannyi cimboraprogram, kulturális rendezvény a Balaton-parton, a kistérségekben. A harmadik szál a családtörténet meganynyi csodával – amiről ők azt is mondják, hogy semmi sincs véletlenül, így azután lehet választani. Megtudjuk, hogy tényleg van elköteleződés első látásra, hogy lehet egymást támogatva családot, baráti kört szervezni, hogy azután ez a szoros kötelék legyen fenntartó erő akkor, amikor a pénzkereső munkába beütő földrengés kilátástalanná teszi a holnapot. És van egy negyedik szál is, talán a legfontosabb. Miként küzdjön meg két ember azzal a helyzettel, amit egy nagyon korán érkezett kisember iránti aggódás, felelősség jelent. Éppen kikelt, ám a fészekből kiesett kismadárhoz hasonlatos, szívet tépő látvány egy hetvenöt dekás baba az inkubátorban. Az inkubátorban, amiről akkor a szakszemélyzet sem tudta, hogyan működik: mennyi az elegendő oxigén, mennyire kell szigorúan venni a fénycsőcserét, hogy sokhetes benne töltött idő után a legjobb variáció az, ha „csak” megvakul egy életre a baba. Így startolt Érdi Tamás is, hogy ifjúkorára a világ színeire ugyan vakon, ám a hangok világára kivételesen érzékenyen legyen a zeneirodalom avatott tolmácsa.
Őrsi Ágnes
2019-11-09 13:32:50
|
 |
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|
