Sosem szűnt meg, ami köztünk lehetett
Bár azt hittük, ez nem lehetetlen. Volt, s nincs már. Vagy mégsem? Hihettük-e, hogy megmarad, sőt megerősödik? S ha most azt mondom: „arra” gondolok, majdnem kitalálod, mi az! Induló képzetként a megnevezhető ellenségek rejtekező gyűlöletére gondolsz (kulturális-etnikai-történeti-uralkodói csoport majdnem biztosan!), de szólj, ha máris tévedek! A.Gergely András írását itt olvashatja el: https://bit.ly/3cs4B7Q//
2020-04-21 11:01:49
|
 |
|
|
Mindenkinek megvan a maga Balatonja: saját emlékek, találkozások, titkok finom és kényes szövedéke. Pedig a Balaton sokáig nem is létezett, költők és írók találták ki.
150 évvel ezelőtt...
|
|
|
Az írás véresen komoly dolog, akár halálos is lehet. Egy regény képes megváltoztatni az életünket, főleg, ha még nincs kész, és meg kell találnunk a hiányzó zárófejezetet. Újrakezdeni...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
A 302-es semmiben sem hasonlított egy átlagos alfa hímhez. Egyáltalán nem volt harcos jellem, inkább a nőstények és a saját önzésének a rabja. Ha tehette, jó messzire menekült a veszély...
|
|
|
Az 50+-os generáció többségét már elérik a civilizációs betegségek: például a túlsúly, a vérnyomásproblémák vagy az ízületi és emésztési panaszok. Az utóbbi tíz esztendőben egyre...
|
|
