Bodrogi
(kiadvány: Bodrogi)

Gajdó Tamás írása az Élet és Irodalom július 17-i számában jelent meg. 

Léner Péter: Bodrogi. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 208 oldal, 2990 Ft

Léner Péter 1936-ban, Bodrogi Gyula 1934-ben született. Csaknem egyszerre szereztek diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életüket nemcsak a József Attila Színház köti össze, ahol mindketten – bár nem egy időben – évtizedeket töltöttek el, hanem nyolc színpadi bemutató is. A legelsőre 1974-ben került sor. Léner Péter a Vidám Színpadon rendezte a Polly Amerikában című darabot; az előadásban Bodrogi Gyula Bicska Maxi szerepét játszotta. Mégsem ezek a munkák adják a kötet vázát, hanem a hasonló emberi és művészi sors felidézése nyomán született lebilincselő beszélgetések.

Léner Péter, a nyíregyházi társulat és a József Attila Színház egykori igazgatója, amióta visszavonult, emlékeit rendezgeti. Beszámolt a József Attila Színházban eltöltött két évtizedről (Volt egyszer egy színház, 2013), megemlékezett Egri Istvánról, Kazimir Károlyról és Marton Endréről (Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi, 2015), portrét közölt gyermekkori barátjáról: Sztankay Istvánról (Sztankay, 2017). Bodrogi címmel kiadott új kötetében látszólag a közismert művész pályaképét mutatja be; ám vállalkozása ennél jóval több: szabálytalan színháztörténet, két vérbeli színházi ember vallomása.

Léner Péter 1936-ban, Bodrogi Gyula 1934-ben született. Csaknem egyszerre szereztek diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életüket nemcsak a József Attila Színház köti össze, ahol mindketten – bár nem egy időben – évtizedeket töltöttek el, hanem nyolc színpadi bemutató is. A legelsőre 1974‑ben került sor. Léner Péter a Vidám Színpadon rendezte a Polly Amerikában című darabot; az előadásban Bodrogi Gyula Bicska Maxi szerepét játszotta. Mégsem ezek a munkák adják a kötet vázát, hanem a hasonló emberi és művészi sors felidézése nyomán született lebilincselő beszélgetések. De Léner Péter „beszélgetőkönyve” nem a megszokott recept szerint készült. Nem az volt a szerző célja, hogy hiteles adatokkal, dátumokkal, színikritikákból vett idézetekkel, megfellebbezhetetlen kijelentésekkel mutassa be Bodrogi pályafutását, ezért nem csupán alanyát faggatta kitartással; hanem, hogy minél teljesebb legyen a kép, a családtagokat is megkérdezte. Megszólalnak a színész testvérei: Zsuzsa és Babu; a színész fia: Ádám; egykori feleségei: Törőcsik Mari és Voith Ági; jelenlegi direktora: Vidnyánszky Attila. S még a József Attila Színház alapító-igazgatójának szellemét is sikerült megidézni fia, ifjabb Fodor Imre segítségével.

Az elmúlt hetven év egy-egy fordulatának beemelése a könyv szövegébe nemcsak a magántörténelem eseményeinek elhelyezésében segít; a történések arra is figyelmeztetnek, hogy írónak és olvasónak – ha tetszik, ha nem – közös a múltja, közös a jelene, s talán a jövője is. Sokat elárul a kötet szellemiségéről, hogy az első dátum József Attila öngyilkosságának napja (1937. december 3.); míg az utolsó a rendszerváltást, az ellenzéki kerekasztal megalakulását és Kádár János halálát idézi fel (1989. március 22. és július 6.).

Az interjúrészletek mozaikjából Bodrogi Gyula alakja mellett a társalgásba bekapcsolódók személyisége is élesen kirajzolódik. De nemcsak ezért érdekfeszítő és izgalmas Léner Bodrogi-könyve. Ritkán lehet ilyen határozott és tiszta gondolatokkal találkozni. Nem kerülgetik a kényes témákat, még a színházi szakma „nehéz embereiről” is őszintén, ám gyűlölködés nélkül diskurálnak.

A múltbeli események felidézése jó néhány meglepetést tartogat. Soha nem hallott történetek árnyalják a XX. századi magyar színházról kialakított képet. Apró tévedések azért vannak a szövegben, de hát az emlékezők memóriája – fájdalom – nem mindig megbízható.

A színház jelene is szóba kerül, bár mindketten tisztában vannak azzal, hogy feleslegesen. S ez nem politikai állásfoglalás részükről. „Nyugodtan mondom, ami eszembe jut, úgysem hallgat rám senki” – dünnyögi Bodrogi, mielőtt megfogalmazza színházeszményét. „Nekem változatlanul az a véleményem, hogy a színház az szórakozás. Teljesen mindegy, hogy a III. Richárd kapcsol ki, vagy a Mágnás Miska, vagy egy intellektuális szeánsz, legyen a színházban valami, amiért az emberek odamennek.” (205.)

A közvélemény hajlik arra, hogy a szórakoztató tévéműsorokban és a Vidám Színpadon eljátszott szerepeivel azonosítsa Bodrogi Gyulát. Léner Péter könyvéből azonban mindenki meggyőződhet derűs bölcsességéről, a második világháború utáni nagy színészgenerációt övező hűséges rajongásáról. Az is kiderül, hogy még mindig a színészközpontú színházban hisz: „Nincs jó közönség, rossz közönség, az én feladatom, hogy a nézőt jóvá varázsoljam” – vallja. (180.) Nagy kár, hogy csak ritkán hallatja szavát.

2020-07-17 09:21:13
Fordította: Harrach Ágnes
,,Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati...
Fordította: Varró Attila
Öntörvényű kívülálló, aki a megannyi jelölés és egyéb elismerés mellett többször is megkapta az Oscar-díjat, a Golden Globe-ot, az Arany Pálmát. A keresztapa, az Apokalipszis most és...
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ