Makrai Sonja, Magyar Hang 2020. július 31.-augusztus 6.

Ne kacérkodj olyankor, amikor ennek nincs helye, amikor nem mint nő, hanem mint dolgozó ember vagy ügyfél vagy jelen, de ne légy nőietlen, rideg, komor sem. Ne légy önző, ne követelj minden előnyt a magad számára – a legjobb helyet, a legjobb falatot asztalnál, utazásnál az egész fülkét – de legyen magadhoz való eszed azért, és ne mondj le mindenről, ha nem muszáj. Ne légy túlkövetelő, ne kívánd a férfitól minden szabad idejét, vendéglői étkezésnél ne válaszd a legdrágább ételt az étlapról, szórakozási program választásánál alkalmazkodj a partner ízléséhez is, viszont ne mondd mindenre, hogy neked mindegy, mert az idegesíti a partnert, és bosszantja: elvégre ő is szeretne – olykor! – a te kedvedre tenni. 1943-ban ilyen jó tanácsokkal látta el Baloghné Kael Anna sportoló, Demendy Miklós országos cserkész vezetőtiszt és Dienes Valéria író-táncpedagógus a háziasszonyokat az A mindent tudó nő című családi kislexikonban. Illemtan mellett számos, a kor asszonyát érintő kérdést feszegetett a kötet, szó volt benne háztartásról és hajviseletről, illatszerekről és hanglemezsztárokról, kézimunkákról és mozdulatművészetről, női életpályáról és a rádió javításáról, dohányzásról és énektanulásról.

Manapság, a tudatos életvitel korában nagy keletje van az önfejlesztő és életvezetési könyveknek, amelyek lépésről lépésre megmutatják, hogyan élhetünk teljes és őszinte életet. A fentiekhez hasonló kézikönyvek már kimentek ugyan a divatból, pedig néha jó lenne, ha egy váratlan helyzetben kisegítene minket valaki pont úgy, mint a csodálatos Amélie-t a pinceablakban kellő pillanatban felbukkanó súgó.

Ilyetén szándékkal írhatta Alanna Kalb a kisokosát, a Mindent tudó nőt, amely rövidsége ellenére ötvözi a családi lexikon és az életvezetési útmutató műfaját. Írásából egyértelműen kitűnik, a XXI. századi nőnek jóval talpraesettebbnek kell lennie múltbéli sorstársához képest, nem csak az önvédelmi technikákban kell otthon lennie, biztonsággal kell tudnia kereket cserélni, párhuzamosan parkolni vagy a nemi egyenlőség jegyében fi zetésemelést kérni. Bármennyire is próbálja Alanna Kalb lebontani a független, önálló nőknek szó- ló bibliájában a nemi sztereotípiákat, néha épp azokat erősíti – például amikor azt ecseteli, miként kellene egy nőnek helyesen eldobnia egy labdát, vagy arról értekezik, hogyan kell szenvedélyesen csókolni és szépen öregedni. Alapvetésekkel szembesít: felvázolja, miként kell barátkozni a való világban, vagy meghallgatni egy barátot, fl örtölni, majd lezárni egy kapcsolatot, rá- adásként pedig fejleszteni a humorérzéket. A Mindent tudó nő több egyszerű zsebkönyvnél, sokkal inkább korlenyomat, s pár évtized múlva a következő generációk még nálunk is jobban meg fogják mosolyogni – épp úgy, ahogy mi, ha végiglapozzuk az 1943-as családi kislexikont.