Belvárosi növényvilág című könyv a városokban, speciális élőhelyeken található növények áttekintő összegyűjtésével és grafikaiag letisztult ábrázolásmódjával mutat rá arra, hogy a városi ember mindennapjait – ahol a természet egyre inkább csak absztrakt fogalomnak tűnik – hogyan hatja át mégis a növények gazdag világa, hisz észrevétlenül a mai napig meghatározó szerepet játszanak kultúránkban.

Dányádi Sára azok számára készítette ezt a növényhatározót, akik szeretnék jobban megismerni a belváros különleges élőhelyein megtalálható növényeket, és hagyományainkban, kultúránkban betöltött szerepüket. Régen generációról generációra adódott át a tudás a növényekhez fűződő hiedelmekről, gyógy- vagy varázserejükről. Így nem csak gyakorlati jelentősége volt, hogy ki milyen növényt ültet a háza köré.

A városiasodással az emberek viszonya a környezetükhöz megváltozott, ez a közösségi tudás elveszett. Ennek a megidézésére tesz kísérletet a könyv a belvárosi utcákon jellemzően megtalálható növényekhez fűződő legendák, történetek összegyűjtésével.

2018-ban a Föld népességének már több mint a fele városi lakos volt, így a könyv a belvárosi, mesterségesen kialakított környezetre az ember „természetes” élőhelyeként tekint. Ezeken a helyeken a teljes felületükön burkolt utcák és terek minden eleme mesterséges, tervezett, növényi élet csak az ember által ellenőrzött módon jelenik meg. Az alapvetés hasonló, mint a város faunájával foglalkozó természetfilmeknél, de fontos különbség, hogy míg az állatok véletlenszerűen veszik birtokba a várost, a növények legtöbb esetben szándékosan kerülnek oda. Azaz megjelenik az emberi szándék a mesterséges városi terek természeti környezetté formálására.

A civilizációval egyidős a környezet tudatos alakítása. Az emberek kezdetben olyan növényeket ültettek lakóhelyük közelébe, amiknek gazdasági hasznuk vagy kultikus szerepük volt – szertartásokhoz, varázslatokhoz volt szükség rájuk. A tudomány fejlődése során a 19. századra a növények elvesztették „varázsukat” és pusztán haszonnövényekké, gazokká vagy esztétikus dekorációvá, tárgyakká váltak.

Ez a könyv az ilyen módon tárgyiasított növényekkel foglalkozik. A belvárosokban ezeket a díszként használt, esztétikai értékeik miatt kedvelt növények képviselik, és azok a pionír fajok, amiket általában gazoknak nevezünk és szemétként gondolva rájuk próbáljuk megtisztítani tőlük a környezetünket.

Ezeket öt élőhelytípus szerinti csoportosításban mutatja be a könyv: dézsafák, vályúvirágok, kandelábervirágok, terasznövények és járdanövények. Az itt ismertetett dísznövények közös jellemzője, hogy a természetes talajtól elszakítottan élnek, és emberi gondoskodás nélkül nem tudnának fennmaradni. A gazok szintén az emberre vannak utalva, mert ha nem lennének ilyen mostohák itt a körülmények, más növények nőnének itt vadon.

Az egyszerű járókelő, ha észre is veszi ezeket a növényeket, már nem ismeri a szimbolikus jelentésüket vagy esetleges gyógyhatásukat. Ebben nyújt segítséget ez a könyv: bepillantást nyújt a minket körülvevő környezet mélyebb, eszmei rétegeibe.