„Érdekes lett volna, Ady hogyan reagál Trianonra”
(kiadvány: Karinthy megmondja)

A Corvina Kiadó „megmondja” sorozatában ezúttal Karinthy Frigyes szatíráit, rövidebb humoros írásait olvashatjuk. Király Levente szerkesztőt kérdeztük a korábbi kiadványokról is.

Ady, Bibó, Ferenc pápa, Hofi, most meg Karinthy. Mi köti össze ezeket az embereket? – Mindannyian a jelenlegi világunkra nagyon érvényes gondolatokat fogalmaztak meg. És alapvetően népszerű szerzőkről van szó, akikre kíváncsiak az emberek.

– A karakterükben lehet annyi ellentétet találni, hogy bár mind kiemelkedő személyiségek, Hofi inkább a hatalom engedélyével lehetett az, a többiek meg többé-kevésbé ellenszélben mozogtak. Főleg Ady, Bibó vagy most Ferenc pápa. Ez a szempont mennyiben érdekes egy életmű áttekintésekor?

– Azzal, hogy Hofi a hatalom engedélyével tehette, amit, sokan szoktak vitatkozni. Azt gondolom, ez leegyszerűsítő hozzáállás. Aki a Kádár-korszakban a nyilvánosság elé léphetett, az kizárólag így tehette. De azért vannak különbségek, és ezek fontosak. Ő nemcsak egy „szelep” volt, aki leengedte a gőzt, hanem kitapogatta az akkor lehetséges szólásszabadság határait, és elment a végsőkig. Voltak olyan előadásai, amelyek komoly felzúdulást keltettek a hatalom berkein belül. A keményvonalas kommunisták igyekeztek, ahol csak lehetett, ellene tenni. Ferenc pápa valóban ellenszélben dolgozik, de neki mégiscsak könnyebb a dolga, mert nagyon sok támogatója is van – főleg a katolikus egyházon kívül. Aztán ott van Ady: igaz, hogy csak három napra, de mégiscsak lecsukták azért, amit a nagyváradi kanonokról írt, bár más baja nem esett.

Bibó megint egy külön eset, neki rövid periódus adatott meg, legfontosabb írásai 1945 és 1948 között jelentek meg.

– Az ember óhatatlanul is feltesz kérdéseket. Mi lett volna, ha Bibót engedik kibontakozni? Vagy akkor, ha Adynak és Karinthynak több ideje jut, és lennének időskori műveik is? József Attila elképzelt időskori verseit is kötetbe rendezték Már nem sajog címmel. Milyeneket írtak volna ők ön szerint?

– Az nagyon érdekes lett volna, Ady hogyan reagál Trianonra. Szerintem nagyon elborult volna, körülbelül úgy, mint Vörösmarty 1849 után. Olyan Adyt látok magam előtt, aki mély depresszióba zuhan. Karinthy esetében tudjuk, hogy a felesége a holokauszt áldozata lett. Most lehet, hogy Radnóti és Szerb Antal mellett emlegetnénk Karinthyt is, ha megélte volna a második világháborút. Hogy miket írt volna? Szerintem radikálisabb irányba mozdult volna el, a humora biztosan keserűbb lenne. Bibónál meg képzeljük el, hogy megéli a rendszerváltást! Csodálatos köztársasági elnök lett volna, erős, integráló személyiség – talán nem szakadt volna szét annyira az ország. Bár lehet, hogy naivitás ezt hinni.

– Lehetett volna afféle Csengey Dénes-karakter akkoriban.

– A népiek és az urbánusok is egyik szellemi atyjukként könyvelték el. Csengeyt szorozzuk meg szerintem öttel, annyira integratív lehetett volna. Az ötvenhatos múltja és a szocializmus évtizedei alatt betöltött szerepe miatt is. Hofi megélhetett több rendszert is, érdekes lett volna, mit reagál, mondjuk, a standup-nemzedékre. Kíváncsi lennék, mit szólna Bödőcs Tiborhoz vagy Kőhalmi Zoltánhoz. És hát biztos, hogy nagyon kemé- nyeket mondott volna az utóbbi években a rendszerről.

– A mindenki által jól ismert, a rossz tanulóról és a jóról szóló írásokkal indul a Karinthy-kötet. Ezekkel szemben viszont úgy sejtem, a kötet sok más írását annál kevesebben ismerhetik. Karinthy tananyag, az Így írtok ti és egy-két humorosabb írása megvan mindenkinek. De mi a helyzet az életmű egészével?

– Paródia a mostani kötetbe nem került, az külön könyvet érne. A publicisztikák, abból is inkább a szatírák, a humoreszkek fértek be, és a Tanár úr kérem-nek nagyjából a fele. A gyerekkorból indulunk, és onnan haladunk tematikusan tovább. Az volt a célom, hogy az összes szórakoztató, de egyben elgondolkodtató írása férjen be. Végül csak a harmada került bele annak az anyagnak, amit kiválogattam. Rengeteget írt, ha jól emlékszem, már 1932-ben publikált egy írást, amely arról szól, hogy az éppen az ötezredik cikke – azért az nem kevés! Számomra az volt a megdöbbentő, milyen sok, mai napig is érvényes műve van. Sok olyan írás is bekerült, amely a korábbi gyűjteményes kötetekben nem szerepelt. Sajnos teljes összkiadása sincs még Karinthynak.

– Az örökségét vitték tovább, megismerhettük Karinthy Ferenc írásait, Karinthy Márton színházát is. Mi kötheti össze ezeket az életműveket, túl a Karinthy néven?

– Ritka az írók világában – a színészeknél gyakoribb –, hogy a gyerek is elismert művésszé válik. El tudom képzelni, mekkora átok lehetett Karinthy Ferenc számára Frigyes hírneve. Ha az apa ekkora zseni, mihez kezdjen a fiú? Aztán ott volt Karinthy Gábor, aki szintén nagyon tehetséges költő. Ha bemutatkozol Karinthy néven, rögtön megkérdezik: csak nem a híres író rokona? Ferenc népszerű, jó szerző, de az apa népszerűségét és ismertségét nem tudta elérni.

– Mi várható a Megmondja-sorozattól, kik kerülhetnek még be?

– Bevallom, kicsit improvizálni szoktam. Van mindig egy elképzelésem, de aztán olykor a jogörökössel nem lehet megállapodni, és hasonlók. Még nagyon gondolkozom, de reményeim szerint jövőre is jön egy kötet.

- Ki az, akit szívesen bevenne?

– Nagyon szívesen csinálnék egy Chomsky megmondját. De valószínűleg nehéz lenne kivitelezni. Összeszedni az írásokat, a jogokat, aztán sokan nem is ismerik… Majd meglátjuk. Valaki biztosan megmondja jövőre is!

Lakner Dávid (Magyar Hang 2020. DECEMBER 4–10.)

 

2020-12-04 11:16:10
Fordította: Tolvaj Zoltán
Anabel Hernández közel húsz éve kutatja a mexikói kábítószer-kereskedők világát, és életét kockáztatva ír a korrupcióról, az erőszakról, a szervezett bűnözésről és a kartellek...
Fordította: Harrach Ágnes
,,Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati...
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ