 Flesch István harmadik „török könyve”
 Az isztambuli menedék, Törökország a vészkorszakban – ez a címe Flesch István külpolitikai újságírónak, az MTI nyugalmazott szerkesztője könyvének, ami az ünnepi könyvhét újdonsága. A kötetből megtudható: a Török Köztársaság miniszterelnöke 1934-ben rendkívüli parlamenti ülésen bélyegezte meg a Trákiában zsidók ellen elkövetett erőszakos cselekményeket. Egy évvel előtte az ország köztársasági elnöke befogadott országába a náci Németország egyetemeiről, főiskolai katedráiról elüldözött több száz értelmiségit. Ezzel tudósok és oktatók életét mentette meg Törökország. E menekültek közül kerültek ki az új isztambuli egyetem több karának megalapítói is.
A továbbiakban a szerző bemutatja, milyen lehetőségeket teremtett üldözöttek mentéséhez az a körülmény, hogy a török államvezetés aktív semlegességet fogadott a második világháborúban. Ennek alapján nyílt mód arra, hogy Isztambulban nemzetközi, valamint zsidó és keresztény emberbaráti és jótékonysági szervezetek egyengessék a német hatalmi övezetből menekülők útját. Ezek a menekülők a „végleges megoldás” elől igyekeztek hivatalos engedéllyel vagy illegálisan Törökországon át, illetve török tengerszorosokon keresztül hajón Palesztinába eljutni. Több európai országban török diplomaták munkálkodtak azon is, hogy megmentsék török állampolgárságú külföldi zsidó honfitársaikat. A könyv második része e diplomaták – közöttük egy rodoszi főkonzul, valamint egy korábban hosszú évekig Magyarországon szolgált török diplomata és munkatársai franciaországi embermentésével foglalkozik. Az isztambuli menedék, Törökország a vészkorszakban szerzője, Flesch István két, török témájú kötetéből az Atatürk és kora 2004-ben, A Török Köztársaság története pedig 2007-ben jelent meg. A szerző fél évszázaddal ezelőtt kezdte az újságírást a Magyar Távirati Irodában gyakornokként. A múlt évtizedekben munkatársként, szerkesztőként, szerkesztőségvezető-helyettesként, illetve megbízott főszerkesztőként dolgozott a budai Naphegyen. 1969–74 között Prágában, 1977–82-ben Tokióban, 1986–90-ig pedig Bonnban dolgozott a nemzeti hírügynökség állandó tudósítójaként. Kiadvány:
2010-06-09 19:23:49
|
 |
|
A szerző könyve első részében a „faji” és baloldali politikai üldözöttek, közöttük három kiváló magyar tudós életútját és későbbi sorsát mutatja be. A török állam vendégszeretetét élvezte másokkal együtt Schwartz Fülöp patológus (kórboncnok) és a születés körüli eseményekkel foglalkozó klinikai tudomány, a perinatológia úttörője. Schwarz András Bertalan jogász, jogtörténész, romanista és papirológus, az ókori papiruszokon fennmaradt emlékekkel foglalkozó tudomány nemzetközi hírű művelője. A menekültek között volt Péterfi Tibor orvos-biológus is. 
