A Corvina Kiadó Faktum-sorozata számos témát feldolgozott már a hadviseléstől a Rotschild-család történetén át a mese és a gyermeki lélek kapcsolatáig.
A széria legfrissebb darabjában pedig a bűnözők és bűnüldözők világa kerül fókuszba: a Gyilkosok és detektívek alcímének megfelelően a gyilkosságok rövid kultúrtörténetét nyújtja, ezzel járulva hozzá a bűnügyi tematikájú, tényközlő kiadványok nem túl népes hazai táborához.

A Párizsban élő, szabadúszó Jörg von Uthmann a gyilkosok és detektívek világát, illetve annak fejlődéstörténetét igyekszik feltérképezni, egészen a bűnözés és a bűnüldözés területén tett legelső lépésektől kezdve.
Az író megközelítése a terjedelemhez képest is meglehetősen sokrétű: szó esik a régmúlt gyilkossági pereiről, az igazságügyi orvostan fokozatos fejlődéséről, valamint a XX. századi bűnfelderítési technikákról is.

Ugyanakkor külön fejezet szól a méreggel elkövetett emberölésekről, a büntetőbíráskodás kudarcairól (legyen szó felderítetlen esetekről, vagy ártatlanul elítélt emberekről), továbbá a gyilkosokra kiszabott büntetésekről is, egészen az ókori Róma ítélkezéséig visszanyúlva.

Persze a könyv tekintélyes részét kultúránk bűnügyi vonatkozásának, a bűntettek, az elkövetők, illetve az utánuk nyomozó detektívek munkáját bemutató művészi feldolgozások rövid ismertetése teszi ki.
A bűnügyi regény születéséről, aranykoráról, a bűnt egészen más megközelítésben tárgyaló irodalmi művekről, valamint a filmes, televíziós és színházi darabokról is külön fejezetek szólnak (érintőlegesen még az opera világa is előkerül) - a vizsgálatba tehát a téma összes fontos megközelítési szempontja beletartozik.

A gyilkosok és detektívek iránt érdeklődők tehát egyértelműen jól járnak, még ha a könyv stílusa néha kissé száraz is. A kevesebb, mint kétszáz oldalon felhalmozott ismeretanyag egyszerre tiszteletre méltó és kissé tömény is.
A rengeteg alfejezetre osztott kötet ugyanis a téma egyes aspektusait, szeleteit csak röviden ismerteti, de nem feledkezik meg az aktuális tárgyra, esetre vonatkozó tények ismertetéséről, így elképesztő mennyiségű adatot nyújt az olvasónak, legyen szó a számtalan konkrét bűneset nevekkel, helyszínekkel, dátumokkal ellátott leírásáról, vagy akár a bűnüldözés tudományos világához tartozó évszámokról, személyekről, fogalmakról, netán a könyves, filmes feldolgozások említéséről.

Igazi adattengert kapunk, de mivel (az alcímnek megfelelően) nem enciklopédikus igényű munkáról van szó, az így is rengeteg tudnivalót tartalmazó kötet inkább amolyan kedvcsinálóként fogható fel: szűk keretein belül ismerteti a téma szerteágazó vonatkozásait, melyeket aztán az olvasó egyéni utánajárással akár tovább kutathat.

Külön öröm ráadásul, hogy a kívülről is igényes kiállítású kötet színvonalas fordítást rejt (mely szerencsére okosan bánik az egyes fogalmakkal, gyakran meghagyva az eredeti terminust is), és hogy a szerkesztők a magyar vonatkozásokra (könyv/filmcímek) is ügyeltek.

A rengeteg névvel, címmel, évszámmal ellátott olvasó ezután csak magára hagyatkozhat: a rövid, de annál tartalmasabb könyv amellett, hogy jó néhány anekdotát is kínál, remek kiindulópontot nyújt a témában érdekelteknek, így az elmélyültebb vizsgálódás már csakis az egyéni kíváncsiság és vérmérséklet függvénye.