Harc a lelkekért: a világ a tudatlanság és a szabályozás hiánya miatt szinte megállíthatatlanul rohan a szakadékba

Az USA, Kína és Oroszország jelenleg a világ geopolitikai újrafelosztásáért küzd: ebben a hacker-támadások és a kritikus infrastruktúra elleni akciók mindennapossá váltak. A béke a II. világháború óta talán soha nem volt ennyire törékeny. A digitális világ átfogó szabályozása azért is sürgető lenne, hogy legalább az ENSZ és más nemzetközi szervezetek alkalmassá váljanak a kibertérben zajló egyre veszélyesebb konfliktusok kezelésére. Yvonne Hofstetter, német jogász és Big Data-kutató nemrég sokkoló könyvet írt a hadüzenet nélküli háborúkról (Láthatatlan háború, avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását). Szerinte a digitális forradalom a hadviselés eddig ismert eszköztárát is teljesen átalakítja. Látható, hogy a technológiai nagyhatalmak között új fegyverkezési verseny indult, amely már nem korlátozódik az adatlopásra vagy a civil hackerek által elkövetett választási beavatkozásra. A „minden dolgok internetje” (The Internet of Everything) azt jelenti, hogy a tárgyak is kommunikálnak egymással, miután fizikai világunk valamennyi eszköze előbb-utóbb hálózatokba rendeződik. Ez persze kifejezetten örvendetes, ha csak okostelefonokról, okosházakról vagy okosautókról lenne szó. A valóságban azonban terjednek a harci robotok, az arcfelismerésre képes hírszerzési eszközök vagy az autonóm drónrajok. Már nem csak a hollywoodi forgatókönyvírók meséje, hogy az „intelligens” fegyverek hiperszonikus hordozók segítségével a világ bármely pontján percek alatt célba érnek. Hofstetter meggyőzően érvel amellett, hogy sem a mindennapi gondolkodásunk, sem a jog nem tart lépést a – történelem során eddig nem tapasztalt ütemű – technológiai fejlődéssel. A háború nemzetközi jogi definíciója például feltételezi, hogy államok közötti fegyveres konfliktusokról beszéljünk. Ebbe a fogalmi keretbe viszont „nem illenek” a digitális szabadságharcosok, vagy az állami megbízással nem rendelkező, de a közlekedési, az energiaszolgáltató, vagy éppen az egészségügyi infrastruktúra megbénítására képes hackerek. Köztudott, hogy a digitális bennszülöttek nem szeretik a jogot, és azt is be kell látnunk, hogy a nemzetközi szabályozás – önmagában – nem csodaszer. De az biztosan nem véletlen, hogy az IT-óriás Microsoft szerint egy Digitális Genfi Egyezmény megkötésére sürgősen szükség lenne. A Telekom AG 2018 óta érvel a megalakítandó Biztonsági Világszervezet mellett, ami az ENSZ szakosított szerveként, a WHO-hoz hasonlóan működne. A javaslatokkal talán a politikusoknak is foglalkozniuk kellene. Forgács Imre írását itt olvashatja el: https://bit.ly/2WV7vzi//

 

 

2021-09-05 12:34:39
Fordította: Tolvaj Zoltán
Anabel Hernández közel húsz éve kutatja a mexikói kábítószer-kereskedők világát, és életét kockáztatva ír a korrupcióról, az erőszakról, a szervezett bűnözésről és a kartellek...
Fordította: Harrach Ágnes
,,Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati...
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ