Magyarország 350 évét öleli fel a kötet. Lát összefüggést a korok és a politikai vezetők végzettsége között?
– Én inkább arról beszélnék, hogy az egyes korokban milyen végzettségű politikusok vezették ezt az országot. Az elmúlt korok, különösen a reformkor, a kiegyezés és a két világháborút megelőző időszak alatt többségében jogi végzettségű politikusok vettek részt az ország irányításában. Nem csoda, hiszen a törvényalkotáshoz és a törvények megértéséhez jurátusi agyra és gondolkodásra van szükség. Gondolkodásukban, következtetéseikben és politikai programjukban nagy szerepet kaptak a jogi szempontok. Ha belelapozunk a beszédeikbe és a cikkeikbe, láthatjuk, hogy milyen széles körű jogtudományi és jogtörténeti ismereteik voltak. De ez úgyszólván alkotóeleme volt az egész értelmiségnek.

– Ez a tendencia mikor változott meg?
– A két világháború közötti időszakban. Különösen a háború árnyékában egyre több katonai végzettségű kormányfővel és miniszterrel találkozunk.

Az ötvenes években, mint tudjuk, nem az iskolázottság döntötte el, hogy ki kerül a politika legfelsőbb csúcsára.

A rendszerváltás után a jogi végzettségű politikusok mellett közgazdász, szociológus, teológus, politológus és bölcsész végzettségű államférfiak is részt vettek az ország kormányzásában.

Csiffáry Gabriellával Falusi Dóra beszélgetett. Az interjút itt olvashatja el:  https://bit.ly/3mxEnc5//