"Az álom a szegények mozija" - áll a címadó történet ajánlásában. És ahogy a szerző későbbi filmjeire, ezekre a korai, húszéves korától, 1940 és 1943 között született hangjátékokra is jellemző az emlékek, remények, vágyálmok keveredése a valósággal és misztikus elemekkel, de ugyanúgy felbukkan bennük a szánalom, a megértés mozzanata és a groteszk humor. A részint Ruggero Maccari későbbi forgatókönyvíróval együtt jegyzett 12 történet feledésbe merült, csak az 1990-es évek közepén került elő az olasz közszolgálati rádió archívumából. Születésükkor a hangjátékokat ugyanis élőben közvetítették, és nem rögzítették. A szövegekből a korabeli szigorú cenzúra miatt hiányzik az aktuálpolitika. De az elvágyódás, a nyomorúság, a kiszolgáltatottság süt az írásokból.

A címadó hangjáték helyszíne különös város "egy rózsaszínű felhő tetején, egészen közel a Holdhoz".

A Földön elalvó emberek oda érkeznek meg esténként, hogy álmot rendeljenek.

A csavargó puha ágyat és ínycsiklandó lakomát kíván látni, az öreg tanár gyerek akar lenni, a diákja pedig őt szeretné egzecíroztatni a tanórán.

A téma visszatér A legnagyobb találmányban is, ahol a szegény varietétársulat vándorszínészeinek egyike kap betekintést az álom eredetébe.

Csavargók szintén feltűnnek más írásokban, például az Interjú a paddal címűben.

Százévnyi élményeiről mesél a köztéri ülőalkalmatosság. melankolikus szerelmi történtettel is szolgál, és beszél arról a férfiról, aki gyerekként még a kalózok kincsének megszerzéséről ábrándozott, de öregkorában már tíz líra is kisegítené a bajból.

A Szerelmes levelek analfabéta párja mindennap postára ad egy borítékot a másiknak, benne egy üres lappal.

A menedékház sejtelmesen, A gyufa nevettetően mutatja be a kisstílű csalás magasiskoláját.

A kötet bevezetője szerint a Magyar Rádió is felvett néhányat ezekből a Fellini-hangjátékokból. Remélhetőleg ezek nem lappanganak olyan hosszan, mint az eredeti kéziratok. (hvg)