A transznacionális megközelítés a határokon átívelő folyamatokra és szereplőkre helyezi a hangsúlyt. A transznacionális történetírást nem a nemzetek önelvű fejlődése és a történelmükben állítólag megmutatkozó esszenciális sajátosságai érdeklik, hanem sokkal inkább az, hogy a nemzeti történelmeket érdemben összekapcsolódó folyamatok miként határozzák meg fejlődésüket. A globális történetírást pedig a bolygót átfogó lépték alkalmazása, az ún. globális jelenségek vizsgálata (értve ezalatt pl. a gazdaság globalizálódását, a kulturális amerikanizációt, a demokrácia történetét, a migrációt, a klímaváltozást, és így tovább), illetve a különböző kontinensek összefonódási módjainak kiemelt elemzése jellemzi, amire szintén transznacionális módszerek alkalmazásával kerül sor. E megközelítésmódok tehát szervesen kiegészítik egymást, kötetünk lapjain is egyszerre alkalmazzuk őket. Az általunk ily módon létrehozott kötet, ellentétben amúgy számos más globális léptékű kötettel, alapvetően szintén egy nemzet története – csakhogy e nemzetet mi nem izoláljuk mesterséges módon, hanem a világ integráns részeként kezeljük.

Falusi Dóra interjúját itt olvashatja el: https://bit.ly/3oS2KRQ//