Tizenkét pillangó, azaz tizenkét kurtizán, akik fittyet hánytak a saját koruk előírásaira és elvárásaira. Nyilvánvalóan nem mindegyik nő választotta ezt az utat önként és dalolva, azonban kis ügyességgel, és jó adag leleményességgel mégis az előnyükre tudták fordítani. Lia Celi kötete az ókortól a ’90-es évekig mutatja be alanyait, ráadásul sokuknak igencsak érdekes élet jutott.

Eltekintve a nőktől pedig számomra remek korrajzok is voltak ezek az írások, ugyanis noha egy-egy történet viszonylag rövidke, mégis szánt időt a szerző a felvezetésre és bevezetésre. És talán azzal, hogy mondhatni megágyazott az éppen aktuális alanyának, olvasóként sokkal jobban bele tudtam képzelni magam az adott nő helyzetébe. György Tekla írását itt olvashatja el: https://bit.ly/3vA3QW4//