Húszezer évvel ezelőtt – Bart elbeszélése szerint – őseink a véletlennek köszönhetően „világraszóló felfedezést tettek. Ha a mézet vízzel keverik és kint hagyják a napon, hamar bódító ital lesz belőle, ami nem csak jóllakat, de a szellemet is felszabadítja. Megkóstolták a természet adta első sört – a méhsört, amit észak-európai utódaik még évezredekkel később is előszeretettel fogyasztanak majd.” (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem.) Az ember pedig ott állt, kissé kapatosan, egy máig is bontakozó-gazdagodó új világ küszöbén: a sörök világáén. Óriási gazdagság szakadt ránk ezzel – legalább is a sörivókra, s szintúgy mindenkire, akik megélhetést találtak maguknak abban, hogy kielégítik mások sör iránti szomját.

Osman Péter írását itt olvashatja el: https://bit.ly/3EuRxj5//