Szörnyek setét birodalma
Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy nincs annál szörnyebb kor, mint amelyben épp hellyel kínálták őket, amelyben eltölthetnek néhány évtizedet, amelyben jól-rosszul élhetnek. Pedig - szerencsére - ritka kataklizmáktól eltekintve majd mindig vissza tudunk emlékezni sokkal nagyobb szörnyűségekre, mint amelyek között épp élünk, igaz, érthető okoknál fogva, nem a legrettenetesebb korokkal szeretjük összehasonlítani életidőnk korát.


Nem szeretjük, ha a különféle Belzebubok, a Sötétség Urai, a Luciferek, Sátánok vagy nemes egyszerűséggel ördögök időben vagy térben épp hozzánk közel élnek, mégiscsak jobb ezeket a lényeket a képzelet földjén tárolni, festményekben, irodalmi művekben vagy épp egy efféle összefoglaló szörnyológiai kézikönyvben, mint amit most a kezünkben tarthatunk, s mint amelyikből megismerhetünk minden olyast a szörnyekről, amiről eddig kérdezni sem mertünk, megtudjuk belőle, milyen típusú szörnnyel állnánk szemben, ha netán találkoznánk egy kimérával, egy hodaggal, egy squonkkal, egy szimpla hegyimanóval vagy egy szirénnel, kiderül, hogy a különféle szörnyeket osztályozhatjuk sebezhetőségük szerint, kisebb vagy nagyobb étvágyuk szerint (vannak ugye emberevők is, de nem kell állandóan félni) vagy aszerint is, hogy vajon ártó vagy olykor védő a bizonyos Rettenetes.

Az emberi fantázia minden képzeletet felülmúló fantasztikus és bizarr teremtményeinek gyűjteménye" - tudjuk meg a kötetről, s valóban igen fantáziadús szülemények tárháza ez az igen szép képekkel teli mű. Bemutatkozik benne Kerberosz és a lernai Hüdra, a farkasember és a kentaur, illő tisztelettel üdvözölnek a hárpiák és a földönkívüliek, pukedliznek a hableányok és jó napot kívánnak a trollok, az óriások. A démonok, küklopszok pedig levetik a kabátunkat és előre engednek az ajtón, hogy remekül érezzük magunkat köreikben.
Van a könyvben összehasonlító szörnytan is, megtudhatjuk, vajon ugyanolyan-e az egyszemű óriás a japánoknál, mint az ókori görögöknél, vajon egyformán viselkedik-e a kínai és az európai sárkány, netán valamelyiknek volna-e különös, szokatlan, nem-sárkányos tulajdonsága is.

Hogy mégse nagyon féljünk olvasás és a képek illő rettenettel való csodálása közben, a szerző megpróbálja racionalizálni a szörnyek fantáziánkban való elhelyezkedését, a korábbi szörnyekről azt tételezi fel, hogy azok általában a Földnek azon részén helyezkedtek el, amelyek még nem voltak felfedezve, s mivel egyre ismertebbé vált a bolygónk, ezért kell most szegénykéknek inkább földön kívüliekként megjelenniük képzeletünkben. Kitér arra a hitre (vagy tévhitre) is, hogy a sárkányok a hüllőktől való undorunk leképzései, a hidegvérű, némely mitológia szerint tüzet okádó sokfejű valójában félelmünk szülötte.

Persze nem vitás, szorongás-szülte lények találhatók a lapokon, nevezzék őket Drakulának vagy Quetzalcoatlnak, ez utóbbi azték főistent azért nem szerencsés csak szörnyként bemutatni, hiszen állítólag az ő munkásságának köszönhetjük a csokoládé létét a Földön, ő hozta volna ugyanis le azt az ínyenceknek.
A kötet felveti a "milyen érzés lehet szörnynek lenni?" empatikus kérdését épp úgy, mint azt, hogy nem minden szörny rossz a kitalálói (na jó, meglátói) számára, hiszen vannak segítő szörnyek is, vannak olyanok, amelyek (akik) megvédenek náluknál nagyobb rémségektől, aztán vannak kiszámíthatatlanok is, hol így, hogy úgy viselkedőek, akikről lehetetlen kitudni, vajon milyen lesz a következő lépésük, s akkor még szót nem ejtettünk az alakváltoztatókról.

Aki még nem hallott olvadékony szörnyről, az feltétlen forduljon ehhez a hiánypótló műhöz, ahogy az is, aki szereti együtt, összegyűjtve látni, s ezzel megszelídíteni a setéteket. Aki szereti Goyát és Boscht, Dirk Boutsot és Pieter Breughelt és azt, ahogyan ők ábrázolták ezeket a különös lényeket, és az is, aki találkozni akar a macskadémonnal, a rókadémonnal, a kappával vagy az unikornissal.
A könyv szerint Alfonso di Spina spanyol püspök 1467-ben számba vette a démonokat. 133 millió 316 ezer 666 darabot vett nyilvántartásba. Lehet találgatni, 2010-ben ennél többet vagy kevesebbet tudnánk-e listázni.

Kiadvány:
Christopher Dell
Szörnyek könyve
Corvina Kiadó, 2010

Forrás:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=352890

2010.10.02.

2010-10-05 15:02:22
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ