A könyv üzenete egybecseng a víz világnapjára (március 22.) kiadott ENSZ-tanulmány szavaival: „Ha nem teszünk semmit, a világ lakosságának 20-25%-a továbbra se fér hozzá a biztonságos vízellátáshoz, 40-50% a higiéniához. Ma legalább kétmilliárd ember naponta iszik fekáliával szennyezett vizet, ez a kolera, vérhas, tífusz, a gyermekbénulás kockázatával jár.” Ferenc pápa pedig a világnap alkalmából ezt mondta: „A víz sose lehet pazarlás, visszaélés tárgya, nem adhat okot háborúra. Meg kell őrizni magunknak és a jövő nemzedékek javára.”

A víz értékéről, megszerzése nehézségeiről írt könyv – a sok fontos adat mellett – szól a pénzgyűjtésről, a segélyszervezetek működéséről. Megmagyarázza, miben tér el az adomány a kölcsöntől, utóbbinak mi a gazdasági, szociális, sőt a szegények önérzetét is növelni képes lélektani haszna. Mindenről oly vonzó érdekességgel írnak szerzői, hogy nem szabnék alsó korhatárt, kinek is ajánlom figyelmébe. Már az alsó tagozattól kezdve adnám mindenki kezébe – ragad el a hév, ahogy Matt Damont is mindig elragadta, amikor csak küldetése fontosságát fejtegette.

Fazekas Erzsébet írását itt olvashatja el: https://bit.ly/40gxkoz//