A középkori Magyar Királyságban a románok a székelyekhez és a szászokhoz hasonlóan a királyi népek közé tartoztak. Ez azt jelentette, hogy kenézeik és vajdáik vezetésével saját szokásjog szerint éltek, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, és csak neki fizettek adót (juhötvenedet). Leginkább a görög rítust követő, skizmatikusnak tekintett vallásuk különböztette meg őket a Magyar Királyság többi népeitől. Nagy Levente írását itt olvashatja el: https://tinyurl.com/nv9vx29k//