Marton Kati hazatérése - Magyar Hírlap
| A Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be szerdán az 1956 óta az Egyesült Államokban élő Kati Marton első magyarra fordított könyvét. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot című kötet egyszerre tiszteletadás és figyelmeztetés a szülőhazának. |  | | |
|  | | | | A szerző 1956 óta él Amerikában (Fotó: MTI ? Földi Imre) | |
"Ez a könyv néhány száműzetésbe kényszerült magyar ember történetét meséli el ? négy tudósét (Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő), két fotósét (André Kertész és Robert Capa, azaz Friedmann Endre), két filmrendezőét (Alexander Korda és Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály) és egy íróét (Arthur Koestler, azaz Kösztler Artúr) ?, akik együtt bábáskodtak az atomkor születésénél, útjára indították a számítástechnika forradalmát, megalkották legkedvesebb filmjeink némelyikét, és elkészítették az osztályrészükül jutott vad évszázad legemlékezetesebb képeit. A 20. század történelmének, tudományának, kultúrájának és politikájának áramlataival Budapesten ismerkedtek meg fiatalemberként, és amikor a biztonságot keresve átkeltek határokon és óceánokon, poggyászukban nem volt más, mint ötletek és zsenialitás ? mondhatni a zsebükben hordták a bölcsek kövét."
Így foglalja össze a lényeget az Egyesült Államokban élő Kati Marton most megjelent új könyvében, amely Amerikában egy év alatt négy kiadást ért meg. Felkavaró és felemelő írás, amelyet a szerző szüleinek: Marton Ilonának és Marton Endrének ajánlott. Úgy olvasható, mint egy jó regény, és az is, nem száraz életrajzsorozat. Szereplőinek munkásságát ismeri a művelt világ, de ennek a könyvnek a lapjain mint hús-vér emberek kelnek életre küzdelmeikkel, örömeikkel, hányattatásaikkal. Ezek az egy kivétellel vallástalan magyar zsidó családból származó tudósok, művészek imádták Budapestet. Soha nem hagyták volna itt, "ha rá nem borul a sötétség leple", és nem felejtették el, honnan jöttek.
A hatalmas anyaggyűjtésre épített négy nagy fejezetre tagolt könyvben többé-kevésbé időrendben haladva ismerjük meg ezt a kilenc rendkívüli embert külön-külön és mégis együtt, társadalmi közegükben. Cikáznak Budapest, Bécs, Berlin, Párizs, Madrid és az Egyesült Államok között, mielőtt végleg letelepednének. Többször kényszerülnek menekülésre, újrakezdésre. Mindenütt a szellemi pezsgést keresik, és Marton Kati képes rá, hogy érzékelhetővé tegye azoknak a városoknak a vonzerejét, hangulatát, ahol éltek. A 19. és 20. század fordulójának Budapestjét, a 20. század eleji Berlint, az elméleti fizika egyik központját, a művészeti életet sokáig meghatározó Párizst; Hollywoodot, ahol minden lehetséges volt és így tovább.
Marton Kati nagyszüleit a nácik elpusztították. Amerikai hírügynökségeknek tudósító újságíró szüleit elhurcolta az ávó. Míg börtönben voltak, gyerekeiket idegenek nevelték (a hozzátartozók nem fogadták be őket, annyira féltek). A szülők 1956-ban szabadultak. Ők adták az utolsó híreket a világnak a forradalom tragikus végkifejletéről. Az amerikai követségen találtak menedéket, onnan szöktették ki őket. A gyerekek Amerikában nőttek fel. Marton Kati tudatosan hozzá akart járulni ahhoz, hogy második hazája többet tudjon meg Magyarországról és arról, milyen zseniális embereket adott a világnak. Hat kötete közül ez az első, de biztosan nem az utolsó, amely anyanyelvén megjelent ? Bart Dávid gördülékeny, szép fordításában. Készülő legújabb könyvében (Amerikára várva) a hidegháború időszakáról ír, sokáig hozzáférhetetlen dokumentumokat, szüleinek titkos dossziéit is feldolgozva.
Jó volna, ha ezzel a frissen megjelent könyvvel a most elénk állított kilenc magyar is visszakerülne az itt élők tudatába.
"Ha Budapestnek az a célja, hogy tehetségeket neveljen anélkül, hogy a legjobbakat külföldre kényszerítené, akkor szembe kell néznie a múltjával. Az, hogy a fiaihoz, akik külföldön lettek sikeresek, felemásan viszonyul, nem jó jel ? olvassuk az epilógusban. ? A toleráns és kreatív város megteremtéséhez nem elég újrafesteni a házakat." A kérdés az, megbecsüljük-e ma a tehetségeinket: "Vajon a friss szabadság lehetővé teszi-e majd, hogy a kreatív és ambiciózus magyarok otthon is megvalósíthassák álmaikat, vagy éppen ellenkezőleg, nem vezet-e az új Európa megnövekedett mobilitása újkori agyelszíváshoz?"
Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot
Corvina Kiadó, Budapest, 2008.
|
2008-01-17 10:04:28
|
 |
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|
