muzeológus, művészettörténész

Kaposvár, 1947. június 1. 1971: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv- és irodalom-történelem szak, Debrecen; 1979: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet szak. 1996: 56-os Emlékérem. A Kritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) tagja. 2008-ban kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. A Katona József Múzeum muzeológusaként újjászervezte a Kecskeméti Képtárat, megtöbbszörözte az alapgyűjteményt, számos kiállítást rendezett. 1977–1983 között a Forrás című művészeti folyóirat, 1981–1982-ben a Múzsák kiadói szerkesztője. 1982–2000 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főelőadója, képzőművészeti osztályának, főosztályának vezetője, a kulturális tárca főtanácsosa. 1992–2000 között a Velencei Biennálé magyar kiállítási pavilon rekonstrukciójának kezdeményezője. 1988–1999-ben a hazai múzeumok kortárs művészeti vásárlási pályázatainak irányítója. A szobrászat, festészet és fotográfia művészeti szakértője, igazságügyi szakértő. Az 1956-os forradalom vizuális emlékanyagának föltárását, gyűjtését és publikálását, kiállítási közzétételét végzi. Részt vett 1993–2000 között a Miskolci Galéria Művészeti Tanácsa, 1994–1999 között a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiuma és számos művészeti alapítvány kuratóriumának munkájában. Rendszeresen publikál különböző folyóiratokban (Forrás, Fotóművészet, Új Művészet), múzeumi évkönyvekben (Kecskemét, Debrecen, Miskolc), szakorgánumokban (Művészettörténeti Értesítő, Ars Hungarica). Fő kutatási területe – Katona József ikonográfiája, kiskunsági szakrális emlékek és a külföldi magyar képzőművészet mellett – grafikatörténeti, művésztelepi, alkotótelepi formációk, egyes életművek (Perlrott Csaba Vilmos, Tóth Menyhért, Szalay Lajos) vizsgálata.