Töredékekből kell következtetni

A Corvina Kiadó Stílusok ? korszakok sorozata a magyar művészet korszakonkénti ismertetésére vállalkozott, Marosi Ernő művészettörténésznek a magyarországi gótikát tárgyaló könyve a sorozat hetedik darabja. Az eddig megjelent kötetek a magyar szecessziót (Gellér Katalin), a magyar art decót (Vadas József), a magyar historizmust (Révész Emese), a magyar klasszicizmust (Sisa József), a magyar konstruktivizmust (Vadas József), valamint a barokkot Magyarországon (Igaz Rita) tárgyalják. (Előkészületben Mikó Árpádtól A reneszánsz Magyarországon.) A ?magyar?-?magyarországi? megkülönbözetést a szerző azért tartja fontosnak, mert azt kívánja bemutatni, hogyan fogadták el és fogadták be Magyarországon ezt az ?idegen? stílust. ?Azt reméljük, hogy az e stílussal befogadott kultúráról éppúgy elmondhatunk valamit, mint a befogadókról ? talán rávilágítva arra is, milyen sajátszerűségekkel telítődött ez a művészettörténeti jelenség a középkori Magyarországon.?

Marosi Ernő könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy ha a középkor művészetét meg akarjuk ismerni, akkor nagy türelemre van szükségünk, hiszen töredékekből kell tudnunk következtetni valamiféle egészre, s különösen nehéz helyzetben van az, aki a középkor magyarországi emlékeiről szeretne minél többet megtudni, hiszen nagyon kevés, ami fennmaradt, a várak, székesegyházak kőhalommá lettek, a festmények a vallási küzdelmek áldozataiként lettek semmivé. Ám a türelmes, kutató szemnek a nyomokat olvasva kell rekonstruálnia a múltat a megmaradtakból.

Lőcse, Selmecbánya, Siklós, Kassa, Keszthely, Sopron, Besztercebánya, Pozsony, Igló, Gyulafehérvár, Szászsebes, Esztergom, Szepeshely, Visegrád, Nagyszeben, Diósgyőr, Buda. Templombelsők, várak, házhomlokzatok, ablakcsoportok, támpillérek, csillagboltozatok. Az embernek a könyv olvastakor erős kedve lenne a szerzői útvonal nyomán végiglátogatni a gótika magyarországi emlékeit. Pedig amint azt a szerző a bevezetőjében közli, a gótika nyomába eredve egy sokak által ?hanyatlónak? nevezett korszak emlékeit kutatjuk, egy olyan kort, amelyiknek a neve is gúnynév, a keleti gótokra utal, akiknek ideje alatt ?megromlott a jó latin stílus és barbarizálódott a művészet?. A tizennyolcadik század végére, a tizenkilencedik század elejére történt, hogy már nem elítélő éllel említették e korszak nevét. ?Senki sem gondolt többé a régi gótokra (csak és kizárólag a magyar helyesírási szabályzatok szerkesztői, akik még mindig a ?gótikus? jelzőnek hosszú betűs írásmódját teszik kötelezővé).?

A könyv számos nagyon szép képpel támasztja alá, mennyi szemet gyönyörködtető emléke maradt ennek a ?hanyatlónak? csúfolt, valójában bámulatos korszaknak még ott is, ahol pedig alig találjuk nyomait. És útbaigazítást is kapunk arra nézvést, hogyan lehet egy korszakról minél több emléket hagyatni a következő nemzedékek számára. Például nem árt, ha birtokokat osztunk, ahová muszáj lesz majd építkezni: s ki volna az az avíttas botor, aki régi korok unt, ódivatú építészetét követné, ha már falat emelhet maga és a természet közé? S az sem árt, mondhatni, igencsak képes megnövelni az építési kedvet, ha az építkezés során az építtető valahogyan megörökítheti sajátmagát is.

Azt is megtudhatjuk, a kor különféle tárgyi emlékeiről hogyan, milyen megfigyelések segítségével állapíthatjuk meg, vajon azok városban vagy attól messze távol készültek-e. Az is kiderül, egyáltalán nem mindegy egy szent hely életében, hogy a templomfestőműhely épp ájtatos kedvében volt-e a mennyezetfreskók készítésekor vagy kissé szabadon kezelte a megbízatását, s így aztán megörökített egyet s mást a festés során. A szerző fanyar-szikár humora sokszor előlép hatalmas tárgyi tudása mögül, s ilyenkor parádés információkkal teszi színesebbé, élvezetesebbé a könyvet.

Aztán a könyv végére (vagy már jóval előbb) egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem számoljuk vacogva az éveket, hogy amint az jól nevelt, jó magaviseletű embertől elvárható, megtudjuk, hányat kell még aludni ahhoz, hogy kikeveredhessünk ebből a rút korszakból, s jönne már el hozzánk a várva várt, jól megérdemelt újjászületés, a reneszánsz. Hanem szívesen nyomába eredünk az undok gótikának is. Akár hosszú ó-val is.

Marosi Ernő: A gótika Magyarországon

Corvina, 143 oldal, 3990 Ft.