Lopakodó pozíciónyeréssel fogant a kádárista elit - Múlt.kor
Lopakodó pozíciónyeréssel fogant a kádárista elit
2007. július 17. |
| A szocialista időszak vezető rétegére jellemző karrierminták vizsgálata szerint "a kádári gárda kevéssé állt új arcokból, a meglevő átcsoportosításával élt." A legfelső vezetés még a nyolvanas években is ragaszkodott munkás-paraszt származásához - derül ki Huszár Tibor legújabb történetszociológiai munkájából. |
Milyen hátterű, műveltségű, iskolázottságú rétegekből verbúválódott a szocialista elit? Kik lettek a pártvezetés nómenklatúrájának tagjai? Ki, hogyan élvezhette a rendszer által biztosított privilégiumokat? Huszár Tibor könyve a magyar szocialista korszak, s főként a Kádár-kor politikai vezetésének összetételét és fogantatását térképezi fel a történeti szociológia módszereivel.
Az ELTE szociológiaprofesszorának munkája a Kádár kori elit megalkotásának folyamatában meghatározó politikai-gazdasági-jogi lépéssor vázolásával indít, amely a demokratikus átalakulás útjának eltorlaszolásához vezetett. Elemzésében a nómenklatúra intézményesülését, a káderhatáskörök időbeli változását és a kötőanyagul szolgáló kiváltságok rendszerét deríti fel.
A két háború közötti elitkutatások eredményire támaszkodva, de azok fogalmi rendjétől eltérő módon közelít a nómenklatúra rendszer kialakulásához. A pártállam kiváltságosaival és az apparátus vezető köztisztviselőivel készült életútinterjúk és a párt hatásköri listáinak, kinevezési határozatainak elemzése alapján alkotja meg a korszak káderpolitikájának történetét.
Az 1945 utáni első szabad választás eredményének kiigazatását, a demokratikus átalakulás útjának eltorlaszolását célozta a kommunisták pozíciószerzése az erőszakszervezetekben és a közigazgatásban. A születő demokratikus elit markáns alakjait rekesztették ki a politikai életből. Az 1949-es kvázi-választással monopolhelyzetbe került kommunisták viszont korántsem alkottak egyöntetű csapatot. Egyetlen közös jellemzőjük az volt, hogy a kommunista mozgalomban szocializálódtak, és a háború alatt antifasiszta tevékenységet végeztek.
A karrierminták vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy "a kádári gárda kevéssé állt új arcokból, a meglevő átcsoportosításával élt." A permanens fluktuációval és a kontraszelekcióval végleg beszűkítette saját utánpótlását is. Sajátos módon a legfelső vezetés még a nyolvanas években is ragaszkodott munkás-paraszt származásához, hogy a rendszer fenntartását ideológiailag is erősítse.
A könyv egyik fejezete a pozícióval járó előjogok példatárával szolgál. Ebből kiderül, a hatvanas évektől a kiadó és a kiadás évének megjelölése nélkül "kéziratként" bizalmas megjelöléssel juthattott hozzá Sartre, Churchill és Gyilasz műveihez több mint félezer intézményvezető, vezető politikus. A hetvenes évektől a kiváltságosok vagyonosodási igényét a lakásgazdálkodásban és az üdülőtelkek megszerzésében elégítették ki. Az üdültetés, a kétévenkénti külföldi út, a külön ráfordítás nélkül járó új gépkocsi, a népnyelvben 4 K-snak hívott kiváltságok (kocsi, K-telefon, külföldi út, Kútvölgyi) szolgáltatták a nómenklatúra legkiválóbb kötőanyagát, amely pozíciójához erősítette a rendszer vezetőrétegét.
Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989). Corvina Kiadó, Bp., 2007. 152 o. 1600 Ft
|
2007-07-16 12:57:10
|
 |
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Nem szokványos színész-könyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, visszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat...
|
|
|
Fordította: Papolczy Péter
McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden...
|
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|
