A Corvina Kiadó Hétköznapi élet című sorozatának új kötetében annak az időszaknak – az 1825 és 1848 közötti éveknek – hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplője gróf Széchenyi István volt, aki változásokat kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerűsítésében senki máshoz nem mérhető eredményeket ért el.

A szerző, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti
A hétköznapi élet Széchenyi korában
Amikor még vízben úszva is pipáztak a magyarok
Fábri Anna
Corvina Kiadó
Miben különbözött az élet Széchenyi korában a maitól?
És mi jellemezte?
[Bõvebben:]
-a gyermekek minden alkalommal kézcsókkal üdvözölték szüleiket
-a család biztonságot nyújtott. Magányosan csak a nagyon szegények és elesettek éltek.
-az apai hatalom már nem volt korlátlan, sokszor a nõi akarat kormányzott a családokban
-a házasságkötés még inkább családi, mint személyes ügy volt
-a sajtóban kibontakozik a válás lehetõsége
-egyre inkább kívánatosabbá válik a házastársak egyenrangúsága
-a szülõ nõhöz átmenetileg odaköltözik az édesanyja
-a fogva tartott nõk kétharmadát gyermekgyilkosságért ítélték el
-altatóul a kisgyermekek szopacs-ot kaptak (mint én a fõszerkesztõmtõl-Timur Link) és mákgubó fõzetet
-kevés volt az önálló nõi foglalkozás
-szociális érzékenységben a nõi jótékonykodó egyesületek élenjártak
-a nõk elkötelezettek voltak a hazaszeretet iránt
-sokszor jobban lefoglalta a nõket a családi birtok irányítása, mint a gyermeknevelés
-az elõkelõbb családokban nevelõket alkalmaztak
-a gyermekek kilenc órát dolgozhattak 16 éves korukig
-létrejönnek az elsõ óvodák, noha Teleki Blanka törekvéseit nem kíséri egyértelmû rokonszenv
-a jó családból származó lány zongoraleckéket vesz
-az igazi szerelem kevés volt
-a házastársi kötelesség teljesítésében kívánatos volt, hogy a férj kecseivel éldessen
- Balatonfüreden igazi leányvásár volt
azaz
A gõzhaladású korszellem korában a hangászkárok a Kossuth-téren jelzik az erkölcsök csinosodását, ahol a parasztok hátára is veres dolmányt szabnak az ütlegvirtuóz gyaloghajdúk zajlik az arszlánok és delnõk közt a társasági élet. Fényes nevû idegenek, félvérmágnások brillíroznak nyugdíjas katonatisztekkel és nemtelen honoráciorokkal. Hamuzsírfõzdéje révén a szolnoki polgár adóaránylag kap tûzifát. A Felber-féle csákógyár az egész osztrák birodalmi vasas vitézeket ellátja födelékkel. Komoly sikereket ért el mostanság a selyemtenyésztõ részvénytársaság, amely egy szedertelepre épült, melyben a szép a hasznossal czélszerûsítve párosítva van. A két millió hernyó termeli a legfinomabb sálselymet. A piacok és vásárok biztonságáért a fõ piaczbíró felel. A város hajdúi, a muskatérosok sem tétlenek. Szolnokon a gyár-és gyarmatáru czikkek honszerte a legolcsóbban kaphatni. A kisalföldi kocsisok sok gondot okoznak a tanácsnak, e kicsapongó ifjakat ugyanis nehéz dolog kellõ fegyelemben és rendben tartani. A tanács munkáját segíti az árvagondnok és a két lámpagyujtogató. A nõi kedély finomítására semmi gond nincsen, az anyai hivatásróli oktatmány, mint szempirító dolog, számûzve, de a divat bolondságai annál buzgóbban terjesztve. Páratlan csínû színháza eléggé látogattatik, mert az unalmas téli estékben a vagyonosabb családoknak egyéb tennivalójuk nincsen.
Pazar képanyag. Litográfák, metszetek, rézkarcok, színes nyomatok. A kötet a család bemutatásával kezdõdik (család, házasság, anyaság, a gyermekkor, szerelem, fizetett szerelem alcímekkel) A ruha és test fejezet tartalmazza a következõ alcímeket: Az öltözködés, férfi-nõi, a szépség kellékei, a tisztaság fél siker, egészség, betegség, divatos gyógymódok. A lakás és kényelem fejezet szól a lakásokról, bútorokról, parkokról. Az étel és asztal gyûjtõcím pedig a kenyér, a táplálkozás rendje, a magyar konyha, beszerzés és raktározás, italok és dohányzás kérdéseivel foglalkozik. Idõtöltés és szórakozás, Vallás és hitélet, a munka világa, ország és utazás, kormányzat és közigazgatás, társadalmi rend és intézmények, fõváros születik kérdései folytatják a reprezentatív munkát.
A kiadó
A Hétköznapi élet címû sorozat új kötetében annak az idõszaknak az 1825 és 1848 közötti éveknek a hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplõje gróf Széchenyi István volt, aki változásokat kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerûsítésében senki máshoz nem mérhetõ eredményeket ért el.
A szerzõ, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködésérõl, lakásairól, ételeirõl-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeirõl, kormányzásáról, társadalmi rendjérõl vagy a fõváros életérõl. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig idõrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.
Utószó:
Wesselényi tollából
Párizs este igazán tündérvároshoz hasonló, s elsõ látásra meglepõ és elvakító. A remek világítás, az ízléses fényes boltok, a széles, szabad utcák két oldalán meseszerû, ragyogó látványt nyújtanak. L'Hotel des Princes-be szállottunk meg. Széchenyi nagyon szép lakosztályban, én egy kis szobácskában. ‒ Mindjárt útiruháinkban a Palais Royalba menénk. Itt az elsõ pillantás a velencei Márkus-térre emlékeztet, de több fénnyel, ízléssel és élettel. A legnemesebb szellemi termékektõl s a legszükségesebb használati cikkektõl, a leghiúbb élvek s a legkeresettebb divatárukig minden található itt. Tudományos egyletek, olvasótermek, kávéházak, melyekben kizárólag politizálnak, játékbarlangok, kéteshírû korcsmák, a legelõkelõbb emberek s a legaljasabb csõcselék rikító ellentétben vannak itt együtt
Ma D’Auvergne-el (Széchenyi Haushofmeister-jével)
dissertálék nagyon hosszan politikáról. Egy szakács szájából következõ-
ket kelle hallanom: csak is a gazdaság felvirágoztatásában
s a földmíves osztály elõnybe részesítésében van az állam
igaz ereje. Ott, hol az ipar a manufactura s a kereskedelem az
agricultura rovására emelkednek s ez a társadalmi osztály (a
földmíves) amaz (a kereskedõ) alatt áll, tönkre megy a nemzet
igaz cselekvõ ereje. Az oly ország, mely existenciájának táplálékát
nem belsejébõl, hanem idegenbõl veszi, nem independens
többé, más natioktól függ s így létele bizonytalan, Róma is csak
addig volt igazán nagy, a míg konzuljait is az eke mellõl hívta védelmére.
Bécs 300.000 kardforgató polgárt tud elõállítani s 3000
munka által erõssé vált izmus falusi ember az egész halom susztert
és szabót szét tudná kergetni. Róma óriási nagy volt és saját
súlya alatt omlott össze, mert voltak jó törvényei naggyá lenni, de
nem nagynak maradni. Anglia is, kultúrában és nagyságban tán
már igen magasra hágott, de törvényhozói elég bölcsek valának
neki oly törvényeket adni, melyek nemcsak erõteljesen növekvõ
ifjúságához, de hatalmas férfikorához is mérten elegendõk valának.
Az ½o szemében úgymond legméltóbb existencia az önérzet
által megédesített bírása és jó felhasználása, egy saját munkával,
becsületesen megszerzett vagyonnak, azért is nem cserélné
fel sorsát egyikkel sem azon nagyméltóságú fecsérlõkével, kik
nagyobb részt, egy érdem nélkül kapott vagyont gondtalanul
elprédálnak. Ez az ember szakács és K. herceg szolgálatában volt.
Ott, hol a rangsorozat nem pénz s nem egy nehány rongyos kutyabõr
szerint megy, a moralis világban, dAuvergne bizonyára
inkább a herceg és K. még kuptájának is igen rossz lenne.
Meghökkentõen erényes lélek és útirajz , ami a zsibói bölény (Wesselényi Miklós tollából fakad, dejszen panaszkodik is a testi erejérõl közismert szerzõ, hogy el vagyon hízva nagyon. A vékony füzet minden oldalán átragyog az édesanyjához való feltétlen ragaszkodás. Keretét a kötetnek Széchenyivel való, sokszor ellentmondásos viszonya fogja egybe. A feltétlen odaadás váltakozik fenntartásokkal. Széchenyit nagyformátumú férfinak mondja, de nem hallgatja el, hogy a bortól estvére néha összeakad a lába a mi Stefinknek. Az útirajz írója sokszor szorong. Fél az erdélyi közvélekedéstõl, amely úgy fogja fel barátságukat, mint egy gazdag nagyúr kegyét egy szegény ördöggel szemben.
A sokszor megváltoztatott útiterv szerint nemcsak Párizst és Londont látogatták volna meg, hanem az USA-t is. Ez azonban elmaradt.
Wesselényit nemcsak a lovak és lovardák, egy-egy kanca marja érdekli, de élénken részt vesz a kártyában és vadászatokon is, s hajlamait a szépnem iránt sem titkolja. Számomra a legérdekesebb, amit az európaiságról vall Goethe és Schiller kapcsán.

Kiadvány:
Fábri Anna
Hétköznapi élet Széchenyi István korában
Corvina Kiadó, 2009

Forrás:
szolnokinaplo.hu
2010.05.04.