A szupernóvák titkai
(kiadvány: A robbanó Napok)

Isaac Asimov: A robbanó Napok - A szupernóvák titkai

Dr. Osman Péter ismertetése

Asimovot mindenki ismeri, aki kedveli a klasszikus sci-fi legjavát. Kevesebben tudják, hogy a biokémia egyetemi professzora volt a Boston University magánegyetemen. Az Encyclopaedia Britannica is terjedelmes szócikkben méltatja, a Corvina ajánlója pedig kiemeli, hogy "máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írójas kiemelkedően nagy volt a tudományos ismeretterjesztésben is: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt" . A Goodreads hozzáteszi: "tudományos ismeretterjesztő művei tudománytörténeti bemutatással magyarázzák a tudományos elméleteket, a lehető legmesszebbre visszamenve az időben, amikor a kérdéses tudomány még a legegyszerűbb kezdeteinél járt." így indítja ezt a kötetét is, amelyet igen jól jellemez a Corvina ajánlója: "A robbanó Napok egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe." (Minden kiemelés tőlem)


Igazából e kötet messze többet is ad csillagászati ismereteknél. A címe ügyes figyelemfelkeltés, hiszen a szupernóvák az Univerzum legdramatikusabb jelenségei közé tartoznak, s - az itt szintúgy ismertetett fekete lyukakkal ellenétben - nagyon is látványosak. Megtudjuk ugyanakkor azt is, hogy a szupernóváknak messze több közük is van e könyvhöz és mindannyiunkhoz: nélkülük nem lennénk, így könyveink sem lennének. 

 

Jó ízelítő erről ide idéznünk a könyv egy kis részletét. Asimov itt az elemek keletkezéséről beszél az ősrobbanás után, s elmondja, a kezdeti kialakulás során "Nehéz atomok egyszerűen nem jöttek létre!" (Innentől minden idézet a könyvből.)
"Van bármi értelme a kevéske nehéz atom miatt izgatni magunkat, amelyek a létező atomok tömegének mindössze 3 százalékát, számuknak pedig kevesebb mint 1 százalékát alkotják? Van bizony! Erre a 3 százalékra muszáj magyarázatot lelnünk. Még ha a csillagokban és az óriásbolygókban elhanyagolhatóan kicsi is a nehéz atomok mennyisége, az olyan bolygók, mint a Föld, majdnem teljesen nehéz atomokból állnak. Mi több, az emberi test (általában az élőlények) tömegének a hidrogén csak 10 százalékát teszi ki. Hélium egyáltalán nincs is bennünk. A tömeg fönnmaradó 90 százalékát a nehéz atomok adják. Más szóval, ha a világegyetem olyan marad, amilyen a »big bang« következtében az atommagképződés folyamatának befejeződésekor volt, akkor a Földhöz hasonló bolygók léte és az általunk ismert élet teljességgel lehetetlen volna." Könyvéből pedig megtudjuk, hogy a nehéz atomok létrejöttét másfajta robbanásnak köszönhetjük: amely a szupernóvákban megy végbe.
"Tudománytörténeti bemutatással": a csillagászat kialakulásában Asimov az ókori görögökig megy vissza. "Arisztotelész mestere, Platón azt tartotta, hogy csak a szabályos körmozgás tökéletes. Ahhoz, hogy az eget tökéletesnek tekinthessék, a bolygók szabálytalan mozgását szabályos körmozgások kombinációjaként kellett leírni. Arisztotelész és az őt követő görög gondolkodók a körmozgások egyre bonyolultabb kombinációival kísérleteztek, hogy kielégítően meg tudják adni az észlelt szabálytalan bolygómozgást úgy, hogy az azért mégse lássék tökéletlennek." "Hipparkhosz (Asimov szavaival "teljesítménye alapján bízvást minden idők egyik legnagyobb csillagásza") olyan körkombinációs rendszert dolgozott ki, amely jobb magyarázatot adott a bolygómozgásra, mint bárki másé a Platón halála óta eltelt két évszázadban. Rendszere, kisebb javításokkal, ezerhétszáz éven át érvényben maradt." "Hipparkhosz készítette el i. e. 134-ben az első használható csillagkatalógust." A »bolygók«ˇés »állócsillagok« stabilnak vélt rendjét azonban olykor új jelenségek zavarták meg - a nóvák, Asimov szavával "a kínaiak »vendégcsillagai«" - s ezzel elérkeztünk az ókori kínai csillagászathoz, valamint a nóvák megfigyeléséhez náluk és a görögöknél.
Az innen induló áttekintés megragadóan jó. Mindenkinek világos, könnyen érthető és lenyűgözően érdekes, ha érteni igyekszünk az univerzum és benne az élet létrejöttét, a csillagok világának működését. A címhez visszatérve: bepillantást kapunk, miként lesz a "robbanó napok" által termelt nehéz atomokból az a kozmikus világ és az az élet, amelyet ismerünk, s titkait kutatjuk.
Az áttekintés íve a fejezetcímekkel:

  • új csillagok
  • Változékony csillagok
  • Kis és nagy csillagok
  • Még nagyobb robbanások
  • Ami a törpéknél is kisebb
  • Különféle robbanások
  • Az elemek
  • A csillagok és bolygóik
  • Az élet és az evolúció
  • A nukleinsavak és a mutációk
  • A jövő

Sejtelmes címek? De hisz' anyagi világunk végtelen sokrétűségének alapjairól szólnak. Csak pár belső cím, további kedvcsinálónak: • Nóvák a modern korban • Fehér törpék • Vörös óriások • Túl a Galaktikán? • Szupernóvák • Neutroncsillagok • Fekete lyukak • A bolygók keletkezése • Az élet létrejötte • A fajfejlődés.

2021-10-19 16:18:05
Fordította: Tolvaj Zoltán
Anabel Hernández közel húsz éve kutatja a mexikói kábítószer-kereskedők világát, és életét kockáztatva ír a korrupcióról, az erőszakról, a szervezett bűnözésről és a kartellek...
Fordította: Harrach Ágnes
,,Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati...
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ