művészettörténész, egyetemi tanár

1971-től az Iparművészeti Múzeumban volt muzeológus 1985-ig. 1972–1975 között Moszkvában aspiráns, valamint Viktor Nyikitics Lazarev magántanítványa volt. 1975-ben szerezte doktori címét. 1979-ben Görögországban a görög kolostorok művészetét tanulmányozta. 1984-ben, 1991-ben és 1996-ban a Brüsszeli Szabad Egyetem kutatója és előadója volt. 1985-től az ELTE Művészettörténet Tanszékének munkatársa, majd docense. 1994–1997 között a muzeológiai és közművelődési tanszékcsoport vezetője volt. 1999 óta a Képzőművészeti Főiskola magántanára. 2005-től egyetemi tanár. Kutatási területe a bizánci művészet, a bizánci és posztbizánci ikonok. foglalkozott az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek szovjet nonkonformista művészetével, a klasszikus orosz avantgárddal.