|
Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak, a 19. század végétől a 20. század közepéig tartó időszak fotói hű képet adnak az arisztokrata, a nagypolgári és polgári életmódról. Ugyanakkor jól tükrözik azt a folyamatot is, ahogy eljutunk a nagyvonalú arisztokrata életviteltől és az igényes nagypolgári eleganciától a funkcionalizmus által megszabott személyes terekig, az egyéniség kibontakozásáig vagy akár az extravagáns megjelenítésig. De nem csak a belső terek világa kap itt hangsúlyt, hiszen a természet, a táj, a kert egykor éppoly fontos volt, mint a szoba tájolása vagy az ablak elhelyezése - vagyis a benti és kinti világ szerves összekapcsolása. A kötetben az archív képekhez fűzött elemzések két nézőpontból: a művészettörténész Horváth Hilda szakszerű elemzésével, illetve a belsőépítész Somlai Tibor oldottabb és szubjektívebb szemszögével láttatják a hajdani otthonok - előcsarnokok, folyosók, nagytermek, ebédlők, szalonok, könyvtárak, hálószobák, konyhák, fürdőszobák, kertek - világát.
304 oldal
15000 Ft
|
|
Győri Zoltán Gábor és Győri-Nádai Réka 2017 januárjában indították el a Mit játsszunk? társasjátékos vlogot a YouTube-on azért, hogy a társasjátékozást népszerűsítsék. E könyvben összegyűjtötték az elmúlt évek tapasztalatait azoknak, akik szeretnek, vagy szeretnének társasjátékokkal játszani. Azoknak, akik kezdőként elvesznek a kínálatban, de jól szeretnének dönteni egy játékboltban, és azoknak, akik a családjukkal szeretnének minél több, minőségi időt együtt tölteni.
Mesélnek az élményeikről, arról, hogyan lehet társasjátékozás által megszabadulni a napi gondoktól, a stressztől, hogyan lehet új barátságokat szerezni, a régieket elmélyíteni, és hogyan lehet sokat megtudni az életről, a világról. Nem mellékesen azt is megtudhatjuk a könyvből, hogyan érdemes igazán jól társasjátékozni.
,,Sok és sokféle játék és játékos van. Elsőre talán merész állítás, de vállaljuk: nincs olyan, hogy rossz játék. Nem szeretjük a játékokat a jó-rossz skálán elhelyezni. Inkább az adott helyzetre alkalmas és alkalmatlan játékok ívén gondolkodunk. Ha egy játékra azt mondjuk, rossz, akkor nehéz eldönteni, hogy az élményt, vagy magát a játékot minősítjük. Annyira interaktív műfaj, hogy az élmény nem születhet meg a játékos nélkül, ő maga is szerves része, így amikor a játékot minősítjük, nehéz nem a játékost is minősíteni."
224 oldal
2990 Ft
|
|
Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozó áramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül.
Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerhetünk a titkos társaságok fondorlataiba és a titkosszolgálat játszmáiba éppúgy, mint a korabeli távközlési vállalatok működésébe. Az alapvető, ismert tényeken nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta.
A könyv lapjain a történet részeként mindemellett ősi és modern kori kódok, valamint rejtett utalások között is böngészhet az Olvasó.
,,- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja.
- Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem.
- Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi.
- Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak.
- Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg...
- Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni."
176 oldal
3490 Ft
|
|
Titus Maccius Plautus (i. e. 254 körül - i. e. 184 körül) római köztársaságbeli komédiaszerző darabjai a latin irodalom legkorábbi, egészben fennmaradt művei. Vígjátékainak témáját főként a görög újkomédia szerzői szolgáltatták, de az átvett elemeket számos esetben megváltoztatta, és - olykor a kemény társadalombírálat eszközével - időszerűvé tette. Igazi mestere volt a cselekmény megformálásának: darabjai tele vannak meglepetésekkel, furfangos fordulatokkal. A nyelv páratlan mestere volt, és vérbő humorral, kacagtató helyzetekkel teli, harsány komédiái sok későbbi színműíróra (így például Shakespeare-re vagy Moliere-re) is nagy hatással voltak.
A valamennyi fennmaradt és hiteles, összesen huszonegy Plautus-vígjáték magyarul egyedül Csiky Gergely 1885-ben megjelent, négykötetes kiadásában olvasható. Ennek a kiadásnak a példányai ma már könyvritkaságnak számítanak. Devecseri Gábor 1977-ben kiadott, kétkötetes fordításgyűjteménye 15 komédiát tartalmaz, a darabokat a 20. század második felének nyelvén megszólaltatva, filológiailag pontos - és a színpadi felhasználás szempontjából is jól használható - szövegeket közölve. A fordításai között ugyanakkor nem szerepel az Epidicus, a Truculentus, A doboz, a Kullancs, Az utazóláda és a Pseudolus című komédia. Kötetünk ezeket a darabokat adja közre (kiegészítve A hetvenkedő katona új fordításával, A hőzöngő katona címmel). Ilyen értelemben hiánypótló vállalkozásról van szó: megjelenésük a hazai klasszika-filológiai fordítások számos fontos adóssága közül egy igen fontosnak a törlesztése.
344 oldal
3990 Ft
|
|
Darwin a sírjában pityeregve lövi főbe magát, ha ez a könyv a kezébe kerül. Tekintve, hogy az eddig megismert állatrendszertan nyugalmát két lábbal tiporja földbe és még ugrál is rajta. Ez egy humoros állatkert, amely fittyet hány a józan észnek. Lakói például a szitaköpő, a pipigáj vagy a hülemüle.
128 oldal
3990 Ft
|
|
Honnan érkeztek az első földművelők a Kárpát-medencébe, és hogyan festettek a modern várostervezés kezdetei Magyarországon? Mikor szerepelt Magyarországon kiadott világtérképen először az amerikai kontinens, miként terjedt el az Újvilágból származó paprika? Kik szürcsöltek elsőként kávét kínai porcelánból Budán, és milyen szerepet játszott az Amerika leigázásából származó ezüst a magyarországi törökellenes háborúkban? Miért csókolta meg Szapolyai János Szulejmán szultán kezét? Miért okozta egy indonéz vulkánkitörés a nyár elmaradását Magyarországon, és miként lett az ország ,,akácnagyhatalom"?
E könyv - a Magyarország globális története, 1869-2022 idősebb testvére - nagyszabású kísérlet Magyarország történetének újragondolására. Szerzői - történészek, geológusok, régészek, nyelvészek, irodalmárok, a könyv-, a művészet- és építészettörténet, illetve a vallástudomány képviselői - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Évezredek meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteit elemzik tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy - a változó kiterjedésű és formájú - Magyarország az elmúlt évezred során milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, de nagyon is integráns része, és kapcsolatai idővel miként hálózták be bolygónkat.
Szerzők: Ács Pál, Ágoston Gábor, Baár Mónika, Bácsatyai Dániel, Balogh Piroska, Balogh Róbert, Bárány Attila, Benda Borbála, Berecz Ágoston, Bodrogi Ferenc, Cieger András, Csákó Judit, F. Romhányi Beatrix, Fata Márta, Fedeles Tamás, Gál Judit, Lumini?a Gătejel, G. Etényi Nóra, Halmos Károly, Hőnich Henrik, Jakab Gusztáv, Kármán Gábor, Kázmér Miklós, Klaniczay Gábor, Klein Rudolf, Klement Judit, Koloh Gábor, Komori Tünde, Konrád Miklós, Kontler László, Kovács Bálint, Kovács Janka, Kovács Péter, Kovács Szilvia, Kökényesi Zsolt, Kuzder Rita, Laczó Ferenc, Láng Benedek, Langó Péter, Lévai Csaba, Mészáros Ágnes, Mézes Ádám, Mihalik Béla, Mikó Árpád, Monostori Tibor, Nagy Balázs, Nagy Levente, Nagy Pál, Robert Nemes, Németh Ágnes, Pálffy Géza, Papp Adrienn, Rácz Zsófia, Rétfalvi Zsófia, Sándor Klára, Siklósi Zsuzsanna, Simon Melinda, Skorka Renáta, Sz. Kristóf Ildikó, Szabados János, Szabó András, Szabó Dániel, Szakács Béla Zsolt, Szende Katalin, Thoroczkay Gábor, Tóth Ferenc, Tóth G. Péter, Tóth Hajnalka, Tóth Heléna, Tózsa-Rigó Attila, Török Zsolt, Ugry Bálint, Uhrin Dorottya, V. Szabó Gábor, Vadas András, Varga Bálint, Vásáry István, Végsheő Tamás, Velladics Márta, Veszprémy László, Vida Tivadar, Zászkaliczky Márton
560 oldal
5490 Ft
|
|
Macskamenta- és dobozfüggők, sunyi terroristák, lusta dögök, önző szociopaták, finnyás zabagépek... és persze puha szőrgombócok, dörgölőző lelkitársak, kajla bohócok, doromboló szeretetcsomagok...
A sokszorosan díjazott Mark Parisi Offthe Mark nevű karikatúrasorozata legendának számít az USA-ban, de magyarul először csak most jelenik meg gyűjteménye. A macskarajongók imádni fogják: poén poén hátán, abszurd helyzetek, cuki karakterek.
A szerző maga is erősen érintett a témában, életrajza szerint ,,állandóan macskaszőr borítja."
112 oldal
3990 Ft
|
|
A dinoszauruszok jó ideje foglalkoztatják az emberiséget. Évmilliókon át ők uralták a történelem előtti világot, és most, több millió évvel tömeges kihalásuk után, a mi képzeletünket uralják. Ezeket a furcsa hüllőket azóta csodáljuk, amióta a kutatók felfedezték megkövült maradványaikat, és ezek nyomán rekonstruálták sokszor félelmetes, mindenkit elképesztő külsejüket. Bár sokféle fajuk élt a 235 és 66 millió évvel ezelőtti korszakban, fantáziánkat mégis a tüskés, szarvakat viselő, éles fogú, hatalmas méretű dinoszauruszok mozgatják meg a leginkább. Kötetünkben az egyes példányok portréján keresztül Riley Black, a téma kiváló szakértője - a legfrissebb kutatási eredmények alapján - felvázolja a dinoszauruszok és néhány rokonuk nagyszabású történetét. Többek között arra keresi a választ, hogyan éltek, mit ettek, miképp mozogtak, mi a különbség a különféle családjaik között. Riccardo Frapiccini pedig egyesítette fényképészeti, mérnöki és rajztudását, hogy minél ,,élethűbb" képeket készítsen az elveszett fajokról. A könyv azoknak - kicsiknek és nagyoknak egyaránt - szól, akiket ezek a különleges őskori lények lenyűgöznek. Vagyis mindnyájunknak.
224 oldal
15990 Ft
|
|
A KGB sikere után Bernard Lecomte új könyvvel jelentkezik, a szovjet titkosszolgálatok után most a szovjet (és orosz) politika legbelsőbb köreit mutatja be. A címben szereplő Kreml vörös téglafalainak látványa ugyanis mindenkinek magát a szovjet-orosz Birodalmat juttatja eszébe. Szerzőnk bepillantást enged e falak mögé; Raszputyintól Putyinig, a forradalomtól az ukrajnai háborúig a történelem legsötétebb titkait osztja meg az olvasóval. A tizenhét fejezet mindegyike meglepetésekkel szolgál: kiderül, hogy semmi sem egészen úgy volt, ahogy eddig gondoltuk.
1920. február 17-én 21 órakor a berlini rendőrség kiment a Lanwehr-csatornából egy húsz év körüli fiatal nőt, aki a jelek szerint öngyilkosságot akart elkövetni. A trauma hatása alatt álló, azonosíthatatlan nő hat hétig nem hajlandó megszólalni. A dalldorfi elmegyógyintézetbe szállítják, ahol két évet tölt, többnyire ágyban fekve, miközben elzárkózik a kihallgatások elől. Egészen addig, ameddig egyik betegtársa, aki korábban élt Oroszországban, szét nem kürtöli, hogy valójában a meggyilkolt cár egyik lánya...
352 oldal
4990 Ft
|
|
Ezúttal a kelet-magyarországi Nyárligetre érkezik az angol magándetektív, hogy helybéli kollégájával, Schiffer Árpáddal felderítsék egy potentát meggyilkolásának körülményeit. 1931-ben járunk, a gazdasági válság mélypontján, a regény azonban a legkevésbé sem sötét árnyalatú. A helyi szokásokkal szembesülő Holmes pedig nem győz csodálkozni.
176 oldal
3490 Ft
|
|
|
|
Biztosan te is gyakran érzed úgy, hogy valamit jó lenne feljegyezni valahová: utazás közben listát készíteni a napi teendőkről, leírni a terveid, vagy csak megörökíteni egy érzést, egy...
|
|
,,Kávéház nélkül nincs irodalom" - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék...
|
|