Északi források sorozat
|
Az ,,Északi Források /Fontes Boreales" sorozat ötödik kötetében közreadott három rövidebb, de világirodalmi hírű-rangú saga az előző kötetekkel szemben nem királyok, nevezetes viking harcosok, költők vagy nagy tudású férfiak tetteit beszélik el, hanem egy-egy fjord, egy-egy fennsík köznapi lakóiét, akik rokonai, társai vagy vetélytársai, sőt halálos ellenségei egymásnak.
A három saga három időszakba nyúl vissza: Hrafnkel története a honfoglalást követő nemzedék éveinek 925-950 tájára, Gísli története a 940-980-as évekbe, Ófeig története pedig a 11. század közepére. Az első még ősi vallástörténetiséget idéz. A második korszakos válságot ábrázol - a nemzetségi, merőben vérségi kapcsolatokon nyugvó társadalom felbomlását. A harmadikban pedig megjelenik egy merőben új típus: a hajdani honfoglalókhoz hasonlóan bátor, önálló, de a bomló nemzetiségi-társadalmi rend termelési renyheségein túllépő, kereskedelmi tőkéjét forgalmazó izlandi.
A Bernáth István (1928-2012) fordításait közreadó sorozat öt kötetének együtteséből a korábbiaknál sokkal teljesebb képet kaphatunk a középkori skandináv észak világáról.
176 oldal
4500 Ft
|
|
Az eddig még meg nem jelent különleges könyv óizlandi szövegeken - három 13. századi sagán és egy szintén 13. századi elbeszélésen - alapul, és először ad első kézből való tudósítást Észak-Amerika vikingek által történt ,,felfedezéséről" és Grönland benépesüléséről. Az izlandi az egyik legkorábbi nyugat-európai nemzeti kultúra a jól formált, realista történetekben, történetírói művekben gazdag 12-14. századi írásbeliség jóvoltából. Az apró részletekbe menő írások nemcsak bizonyítják, hanem eleven ábrázolásokkal demonstrálják is, hogy a Grönlandra kitelepült izlandiak a 990-es évek végétől kezdve - vagyis 1000 évvel ezelőtt! - több ízben is jártak a kelet-amerikai partokon, sőt olykor hosszú évekre meg is telepedtek ott.
280 oldal
4990 Ft
|
|
Az 1280-1290 körül lejegyzett, nyomtatásban először 1772-ben megjelent és azóta legalább 28 nyelvre lefordított Njál-saga az úgynevezett ,,nemzetség-sagák" csoportjába tartozik, amelyek az izlandi ,,honfoglalás" korától a 13. század közepéig terjedő időszak eseményeit mutatják be. Hőseik a nevezetesebb izlandi nemzetségek kiemelkedő személyei, akik hosszú, akár évekig tartó távolsági kereskedelmi és harci utakon valóban óriási területeket ismerhettek meg: a Volgától és Bizánctól Jeruzsálemig, az Ibériai-félszigettől Anglia és az Ír-sziget partjaiig, a Jeges-tengerig és a Baltikumig.
A Brennu-Njals saga egy tanya fölperzselésének történetét írja meg 1011. szeptember 3-ról 4-ére virradó éjjelen. A tanya fölégetésének és lakói pusztulásának okát egy izlandi sagából kínálkozó tárgyak közül sosem tudnánk kitalálni: főhőse ugyanis az egyik legjobb törvénytudó nagygazda, aki felismeri a korabeli hazai törvénykezés, a bíróságok elégtelen szervezettségét, és sikeresen létrehozat egy fellebbviteli bíróságot, a négy országnegyed bíróságai fölé kerülő ún. Ötödik bíróságot, de azzal a szépséghibával, hogy annak elnökségébe egyik nevelt fiát jelölteti. Tevékenységével több befolyásos, hamis vagy félhamis ember érdekeit sérti, és ezért a fölperzselés formájában, mondhatni, meglincselik, családjával, háza népével együtt bennégetik.
A Njál-saga nemcsak az izlandiak kultúrájának pótolhatatlan forrása, hanem egyszersmind világirodalmi értékű szöveg is. A Fölperzselt tanya az egyik első európai realista regény, a műfajfogalom későbbi, 16-17. századi értelmében, mind kompozícióját, mind pszichológiai feldolgozottságát, mind alakjai jellembeli és mentális gazdagságát véve.
412 oldal
4990 Ft
|
|
Kötetünk az ,,Északi források / Fontes Boreales" könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy - mai fogalommal élve: ,,regényméretű" - ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: ,,szága"). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: ,,szeija"), ,,mondani, elbeszélni, beszámolni" igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak.
264 oldal
4500 Ft
|
|
Bernáth István több évtizedes kultúrtörténeti és műfordítói munkásságának eredménye ez az egyedülálló könyv, amely részletesen bemutatja a skandináv mitológia hiedelemvilágát, rendszerét, alakjait és eseményeit, ugyanakkor hiteles és költői magyar fordításban először közli teljes terjedelmükben a mitológia klasszikus szövegforrásait: a Próza- Eddát és az Edda-verseket.
344 oldal
3990 Ft
|
|
A Völsunga saga a Corvina új sorozata, az ÉSZAKI FORRÁSOK-FONTES BOREALES első kötete. A sorozatban megjelenő óizlandi sagák szájról szájra szálló, majd a 12. és 14. század között írásba foglalt történetek, amelyek korabeli eseményeket, családi történeteket beszélnek el prózában, versbetétekkel tarkítva, mondai és mesei motívumokkal átszőve, jobbára Izland benépesülésének hajdanvolt idejéből. A művészi igénnyel készült egyes kötetek Bernáth István fordításában és kommentárjaival jelennek meg.
128 oldal
3500 Ft
|
|
|
|
Bátraké a szerencse, szoktuk mondani, de vajon kire mondjuk, hogy bátor? Arra, aki nem fél semmitől, vagy arra, aki fél, de szembenéz a félelemmel, és legyőzi? És mi mindentől félhetünk?...
|
|
Fordította: Németh Anikó Annamária
A klasszikus autómodellek történelmet írtak, az utókor szemében pedig megtestesítik születésük idejét. Történetük álmodozásra késztette a kortárs nemzedékeket, de az utánuk következőket...
|
|