Az ,,Északi Források /Fontes Boreales" sorozat ötödik kötetében közreadott három rövidebb, de világirodalmi hírű-rangú saga az előző kötetekkel szemben nem királyok, nevezetes viking harcosok, költők vagy nagy tudású férfiak tetteit beszélik el, hanem egy-egy fjord, egy-egy fennsík köznapi lakóiét, akik rokonai, társai vagy vetélytársai, sőt halálos ellenségei egymásnak. A három saga három időszakba nyúl vissza: Hrafnkel története a honfoglalást követő nemzedék éveinek 925-950 tájára, Gísli története a 940-980-as évekbe, Ófeig története pedig a 11. század közepére. Az első még ősi vallástörténetiséget idéz. A második korszakos válságot ábrázol - a nemzetségi, merőben vérségi kapcsolatokon nyugvó társadalom felbomlását. A harmadikban pedig megjelenik egy merőben új típus: a hajdani honfoglalókhoz hasonlóan bátor, önálló, de a bomló nemzetiségi-társadalmi rend termelési renyheségein túllépő, kereskedelmi tőkéjét forgalmazó izlandi. A Bernáth István (1928-2012) fordításait közreadó sorozat öt kötetének együtteséből a korábbiaknál sokkal teljesebb képet kaphatunk a középkori skandináv észak világáról.

176 oldal

4500 Ft

Az eddig még meg nem jelent különleges könyv óizlandi szövegeken - három 13. századi sagán és egy szintén 13. századi elbeszélésen - alapul, és először ad első kézből való tudósítást Észak-Amerika vikingek által történt ,,felfedezéséről" és Grönland benépesüléséről. Az izlandi az egyik legkorábbi nyugat-európai nemzeti kultúra a jól formált, realista történetekben, történetírói művekben gazdag 12-14. századi írásbeliség jóvoltából. Az apró részletekbe menő írások nemcsak bizonyítják, hanem eleven ábrázolásokkal demonstrálják is, hogy a Grönlandra kitelepült izlandiak a 990-es évek végétől kezdve - vagyis 1000 évvel ezelőtt! - több ízben is jártak a kelet-amerikai partokon, sőt olykor hosszú évekre meg is telepedtek ott.

280 oldal

4990 Ft

Az 1280-1290 körül lejegyzett, nyomtatásban először 1772-ben megjelent és azóta legalább 28 nyelvre lefordított Njál-saga az úgynevezett ,,nemzetség-sagák" csoportjába tartozik, amelyek az izlandi ,,honfoglalás" korától a 13. század közepéig terjedő időszak eseményeit mutatják be. Hőseik a nevezetesebb izlandi nemzetségek kiemelkedő személyei, akik hosszú, akár évekig tartó távolsági kereskedelmi és harci utakon valóban óriási területeket ismerhettek meg: a Volgától és Bizánctól Jeruzsálemig, az Ibériai-félszigettől Anglia és az Ír-sziget partjaiig, a Jeges-tengerig és a Baltikumig. A Brennu-Njals saga egy tanya fölperzselésének történetét írja meg 1011. szeptember 3-ról 4-ére virradó éjjelen. A tanya fölégetésének és lakói pusztulásának okát egy izlandi sagából kínálkozó tárgyak közül sosem tudnánk kitalálni: főhőse ugyanis az egyik legjobb törvénytudó nagygazda, aki felismeri a korabeli hazai törvénykezés, a bíróságok elégtelen szervezettségét, és sikeresen létrehozat egy fellebbviteli bíróságot, a négy országnegyed bíróságai fölé kerülő ún. Ötödik bíróságot, de azzal a szépséghibával, hogy annak elnökségébe egyik nevelt fiát jelölteti. Tevékenységével több befolyásos, hamis vagy félhamis ember érdekeit sérti, és ezért a fölperzselés formájában, mondhatni, meglincselik, családjával, háza népével együtt bennégetik. A Njál-saga nemcsak az izlandiak kultúrájának pótolhatatlan forrása, hanem egyszersmind világirodalmi értékű szöveg is. A Fölperzselt tanya az egyik első európai realista regény, a műfajfogalom későbbi, 16-17. századi értelmében, mind kompozícióját, mind pszichológiai feldolgozottságát, mind alakjai jellembeli és mentális gazdagságát véve.

412 oldal

4990 Ft

Kötetünk az ,,Északi források / Fontes Boreales" könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy - mai fogalommal élve: ,,regényméretű" - ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: ,,szága"). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: ,,szeija"), ,,mondani, elbeszélni, beszámolni" igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak.

264 oldal

4500 Ft

Bernáth István több évtizedes kultúrtörténeti és műfordítói munkásságának eredménye ez az egyedülálló könyv, amely részletesen bemutatja a skandináv mitológia hiedelemvilágát, rendszerét, alakjait és eseményeit, ugyanakkor hiteles és költői magyar fordításban először közli teljes terjedelmükben a mitológia klasszikus szövegforrásait: a Próza- Eddát és az Edda-verseket.

344 oldal

4490 Ft

A Völsunga saga a Corvina új sorozata, az ÉSZAKI FORRÁSOK-FONTES BOREALES első kötete. A sorozatban megjelenő óizlandi sagák szájról szájra szálló, majd a 12. és 14. század között írásba foglalt történetek, amelyek korabeli eseményeket, családi történeteket beszélnek el prózában, versbetétekkel tarkítva, mondai és mesei motívumokkal átszőve, jobbára Izland benépesülésének hajdanvolt idejéből. A művészi igénnyel készült egyes kötetek Bernáth István fordításában és kommentárjaival jelennek meg.

128 oldal

3500 Ft