Terentius (Kr.e. kb. 195 - kb. 159) a római irodalom első olyan szerzője, akinek művei teljes számban ránk maradtak. A hat színpadi darabot szerzőjük komédiának nevezi, de bennük más értelmet nyer a műfaji meghatározás, mint elődeinél. A görög környezetben kibontakozó szerelmi bonyodalmak rendre megoldódnak, de a megoldás súlyosabb és tartósabb terhet helyez a szereplőkre, mint ami mozgásba lendítette az eseményeket. Az életmű jelentősége felbecsülhetetlen az európai dráma történetében. Terentius komédiáinak első modern gyűjteményét tartalmazza a kötet. Öt komédiát Tordai Éva fordított (Az androszi lány, Az anyós, A kasztrált, Phormio, A testvérek), egyet Eiler Tamás (Az önkínzó). A hat ókori szöveget kiegészíti Tordai Éva színműve, a terentiusi A testvérek 21. századi újramondása Testvérek (reboot), melyhez Karsai György írt bevezetést. A kötetet Ferenczi Attila szerkesztette.

376 oldal

4990 Ft

Ki a legnagyobb magyar költő? Sokak számára egyértelműen József Attila, de hogy szinte mindenki az első három között említi, az egészen biztos. Bennünk élnek és visszhangoznak nagy versei, újra meg újra átérezzük tragikus sorsát, magányát és kívülállóságát, felidézzük filozófiáját. De ismerjük-e igazából, vagy csupán az irodalomórák emlékének fényében látjuk? Prieger Zsolt ,,szubjektív-szerelmes" válogatása nemcsak árnyalja, de jócskán ki is tágítja József Attiláról alkotott képünket. Felfedezhetjük benne a költő kísérletező kedvét, játékos oldalát - a sokat idézettek mellett expresszionista, avantgárd költeményeit, rögtönzéseit, reklámverseit is olvashatjuk -, de levél-, cikk- és naplórészleteiből apróbb rezdüléseit, életeseményeit, legmélyebb érzéseit és gondolatait is megismerhetjük. A személyes, mégis átfogó összeállítás nyomán 365 lépésben, napról napra kerülhetünk közelebb irodalmunk egyik legmeghatározóbb alakjához.

448 oldal

4990 Ft

Minden nagy mű világteremtő erővel bír -pont, ahogyan az Árvajel is. Lehetne egy generáció (X) regénye, lehetne az elmúlt évtizedek felmutatása és kritikája, egy város krónikája (neve is van: Budapest), egy ország folyamatos kisiklásának vagy lecsúszásának története, de ez mind csak a felszín. Az igazán fontos dolgok ugyanis bent, az ember(ek)ben történnek, az agyban és a szívben. Amit ez a könyv elmesél a családi, baráti és párkapcsolati traumákról, de örömökről is, az a maga abszurd módján a teljesség érzetét kelti. A kendőzetlen, fájdalmas, kegyetlen, mégis olyannyira vágyott teljességét. Az egyszerre eksztatikus és hidegfejű analízis olyan pszichológiai mélységeket tár föl, hogy minden viszolyogtató tulajdonságuk ellenéreaz olvasót valósággal foglyul ejtik a szereplők - elsősorban és legfőképp a narrátor - testi észleletei, tudati képzetei és hallucinációi. Szándékolt underdog pozíciója, állandó határsértései, lelki destruktivitása éles ellentétben áll szerteágazó tudásával és nyelvi tudatosságával: így teremti meg azt az alapvető feszültséget, amely az első betűtől az utolsóig kitart. Mintha búvárruhában ereszkednénk az egyre veszélyesebb és izgatóbb mélységek felé. Hogyan lehet ennyire lefokozott élete annak, aki mintha mindent tudna? Alulnézetből hogy lehet ilyen szédítően magas perspektívát elénk tárni? Törmelékekből, szemétből, véres rongyokból hogyan lehet ilyen lenyűgöző katedrálist emelni? Az iszonyatból, félelemből és kíméletlenségből hogyan lehet mégis katarzist kicsikarni? A válasz itt, e lapokon olvasható.

560 oldal

8490 Ft

Volt matematikusként kérdezem: mennyi a valószínűsége annak, hogy egyszínháznak egyszerre van egy kiváló szerzője, egy ügyes átdolgozója, egy príma dramaturgja, egy bravúros szövegírója és egy remek rendezője? Ugye roppant csekély. Hát még annak, hogy mindet Verebesnek hívják. Ráadásul ily szép írása tán csak TGM-nek volt, meg a Gutenberg előtti szerzeteseknek, nyugodtan rápingálhatnák a cégtáblájára: V. I. kalligrafikus, de grafikusnak is elmehetne. Ha a Hippolyt és a Máli néni után direktorrá is teszik, tán máig ott ül egy másik színházban. Helyette Nyíregyházáig száguldott, majd onnan az ország átellenes végére, Bazitára. Megjósoltam, első könyvemet negyven éve azzal fejeztem be, ki mit csinál az ezredfordulón: Verebes egyszemélyes színházat alapít, majd felmond. A Komédiumban megtörtént. Ahogy az MTK-nak is megírta indulóként: Meglátja mester, menni fog! El is ment onnan hamarosan egy Verebes. Bajort, Fábryt,Koltait, Katonát neki köszönheti a kabaré, a Hócipő a nevét, mindkettőnek évtizedekig megkerülhetetlen alakja. Ezeknek a pár utolérhetetlen ecsetvonással felskiccelt kis remekeknek, sorsoknak, történeteknek, amiket Ön most a kezében tart, egyetlen baja, hogy nem írt darabokat belőle, szinte sajnálja az ember, oly érdekesek, izgalmasak és váratlanok. Hát nem ezért vagyunk? Hogy minél több ilyen pillanatot is átélhessünk? Farkasházy Tivadar

304 oldal

5490 Ft

,,Az önmegismerés folyamatában lelakatolt bunkerekből nyitott palotákká változunk át mindannyian", olvashatjuk e könyv egyik esszéjében. Kulcsfogalommal van dolgunk: az önmegismeréssel (gnóthiszeauton, ismerd meg önmagad), vagyis az élethosszig tartó kutatás árán megszerezhető tudással. Ezt korántsem adják ingyen, évekig tartó tévutak, tengernyi csalódás lehet osztályrészünk, de közben a felismerés, a megvilágosodás boldog pillanatai kárpótolnak mindenért. Mi más is lehetne az élet értelme, mint az igazán fontos dolgokon gondolkodni? - kérdi minden mondatával Babiczky Tibor, majd fel is teszi kérdéseit, együtt-gondolkodásra serkentve olvasóját. A Nyitott palotákban a magyar esszéirodalom legszebb hagyományait látjuk működés közben: él és virul a hamvasi értelemben vett hagyomány. Azt érezzük, minden rendben, miközben éppen hogy semmi sincs rendben. Mégis: visszakapjuk szavaink értelmét, kitisztul a nyelv, és így talán újra meg tudjuk beszélni közös dolgainkat. Babiczky művészete is nyitott palota: ha tágas ablakain kinézünk, csodás látvány tárul elénk, nézzünk bármelyik irányba.

224 oldal

3990 Ft

Kurázsi mama újjászületett! Bátoriné a neve, Észak-Afrikában tevékenykedik egy meg nem nevezett országban, egy alternatív jövőben (vagy jelenben?), és ugyanaz a célja, mint ötszáz évvel ezelőtt is: túlélni, mindenáron... és persze minél több pénzt szerezni a zavarosban halászva. Három gyerekét anyatigrisként védi, de nincs könnyű dolga: hadseregek, milíciák, terroristák, menekültek hemzsegnek a tengerparton, ahol büféjét (és csempészközpontját) üzemelteti. Bíró Zsófia fekete humorral elmesélt története kemény kérdéseket tesz föl, a válaszadást pedig ránk hagyja. Túl tud-e élni, aki mindenre gondol? A közöny mikor zabálja föl végleg a lelket? Hol húzódnak a szeretet, az együttérzés, a szimpátia és a közöny határai? Sírva vigadunk, vagy ez már a haláltánc a permanens, 21. századi háborúban?

128 oldal

3990 Ft

Nikola Tesla munkássága nagyban meghatározza jelenkori életünket. Elég, ha csak a rádióra vagy a vezeték nélküli energiatovábbításra gondolunk, de a napenergia-erőművet és a váltakozó áramú motort is említhetjük. Számunkra azért is érdekes e különleges szerb férfiú, mert egy darabig Magyarországon élt és dolgozott, sőt közel három évtizedig magyar állampolgárként élt, igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. Szepes András könyve épp a magyarországi időszakban játszódik, ám a Nikola Tesla Budapesten nem életrajzi munka, hanem regény, amelyben bepillantást nyerhetünk a titkos társaságok fondorlataiba és a titkosszolgálat játszmáiba éppúgy, mint a korabeli távközlési vállalatok működésébe. Az alapvető, ismert tényeken nem változtatott a szerző, de ami elképzelhető és lehetséges volt, azt megírta. A könyv lapjain a történet részeként mindemellett ősi és modern kori kódok, valamint rejtett utalások között is böngészhet az Olvasó. ,,- Gondolom, megbízik önben, mégpedig annyira, hogy akár a legféltettebb titkait is megosztja. - Így igaz. Kevesekkel oszthatja meg ezeket manapság az ember jó szívvel. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Önre hivatásából adódóan a szolgálati titok megőrzése hárul, nekem pedig esetenként másfajta titkot kell védenem. - Ha jól értem, akkor most Nikola Tesla történetét a gyónási titok szentsége védi. - Amennyire a nyomozás eredményei szolgálati titoknak számítanak. - Atyám! Ugyan én láttam utoljára Teslát, de ön sokkal többet tud róla. Nem kényszeríthetem fontos részletek megosztására, csupán a józan ítélőképességére és bölcsességére apellálok. Ön látja a teljes képet, én nem. Ha esetleg... - Mindenekelőtt meg kell kérdeznem, hogy kíván-e gyónni."

176 oldal

3490 Ft

Titus Maccius Plautus (i. e. 254 körül - i. e. 184 körül) római köztársaságbeli komédiaszerző darabjai a latin irodalom legkorábbi, egészben fennmaradt művei. Vígjátékainak témáját főként a görög újkomédia szerzői szolgáltatták, de az átvett elemeket számos esetben megváltoztatta, és - olykor a kemény társadalombírálat eszközével - időszerűvé tette. Igazi mestere volt a cselekmény megformálásának: darabjai tele vannak meglepetésekkel, furfangos fordulatokkal. A nyelv páratlan mestere volt, és vérbő humorral, kacagtató helyzetekkel teli, harsány komédiái sok későbbi színműíróra (így például Shakespeare-re vagy Moliere-re) is nagy hatással voltak. A valamennyi fennmaradt és hiteles, összesen huszonegy Plautus-vígjáték magyarul egyedül Csiky Gergely 1885-ben megjelent, négykötetes kiadásában olvasható. Ennek a kiadásnak a példányai ma már könyvritkaságnak számítanak. Devecseri Gábor 1977-ben kiadott, kétkötetes fordításgyűjteménye 15 komédiát tartalmaz, a darabokat a 20. század második felének nyelvén megszólaltatva, filológiailag pontos - és a színpadi felhasználás szempontjából is jól használható - szövegeket közölve. A fordításai között ugyanakkor nem szerepel az Epidicus, a Truculentus, A doboz, a Kullancs, Az utazóláda és a Pseudolus című komédia. Kötetünk ezeket a darabokat adja közre (kiegészítve A hetvenkedő katona új fordításával, A hőzöngő katona címmel). Ilyen értelemben hiánypótló vállalkozásról van szó: megjelenésük a hazai klasszika-filológiai fordítások számos fontos adóssága közül egy igen fontosnak a törlesztése.

344 oldal

3990 Ft

Ezúttal a kelet-magyarországi Nyárligetre érkezik az angol magándetektív, hogy helybéli kollégájával, Schiffer Árpáddal felderítsék egy potentát meggyilkolásának körülményeit. 1931-ben járunk, a gazdasági válság mélypontján, a regény azonban a legkevésbé sem sötét árnyalatú. A helyi szokásokkal szembesülő Holmes pedig nem győz csodálkozni.

176 oldal

3490 Ft

,,Mert már az maga vallás, ahogy a magyar ember a szép fehér abrosszal leterített asztalhoz ül, és áhítattal megeszi azt a jó sárga tyúklevest." (Móricz Zsigmond) Nyáry Krisztián legújabb könyvében találkozik otthonunk két legőszintébb pontja: a kamránk és a könyvespolcunk. Az irodalomnak épp olyan ősi témája a gasztronómia, mint a szerelem. A legjobb magyar írók egy tál étel történetén keresztül mindent el tudtak mesélni szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról. Krúdy és Mikszáth nagyevő hősei, Móricz szegényember-portréi, Kosztolányi habos süteményt faló nőalakjai vagy éppen József Attila sosem volt libasültje nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember leglényegéről szólnak. Ez a könyv olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról. És persze többségük a magánéletben is szeretett enni, vagy legalábbis jó ételekről álmodozni. 30 író, 30 történet és kétszer annyi recept - Nyáry Krisztián megszokott stílusában. ,,Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki." (Petőfi Sándor) ,,Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper." (Jókai Mór) ,,Ha az asszonyokról firkáltam, míg azokat szerettem jobban, mért ne írhassak most a konyha produktumairól, mikor ezekre gondolok szívesebben?" (Mikszáth Kálmán) ,,Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét." (Krúdy Gyula)

272 oldal

8990 Ft